Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A jelenlegi és a volt egészségügyi miniszter, valamint Mihályi Péter közgazdász is azt az álláspontot képviselte, hogy az egészségügyi ágazat átalakítását a biztosítási rendszer reformjával kellett volna kezdeni.
Horváth Ágnes jelenlegi, Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter, valamint Mihályi Péter közgazdász, a liberális párt szakértője is azt az álláspontot képviselte, hogy az egészségügyi ágazat átalakítását a biztosítási rendszer reformjával kellett volna kezdeni, Gógl Árpád, a Fidesz szakpolitikusa a kiegészítő biztosítások fontosságát emelte ki. Erről a VI. Pénzügyi Csúcstalálkozón beszéltek a résztvevők.
Az egészségügyi miniszter szerint az ágazat reformját a biztosítási rendszer átalakítsával kellett volna kezdeni és arra építve a többi reformlépést megtenni. Horváth Ágnes a konferencián hozzátette: az elmúlt egy évben az ágazatban jelentős változások történtek - utalt a gyógyszergazdaságossági törvényre, vagy a struktúraátalakításra -, de a járóbeteg-ellátásra, az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakítására és a népegésszégügyi programokra is sokkal több figyelmet kell fordítani. Utóbbi kapcsán a táravezető kiemelte az onkológiai, a kardiológiai, a sürgősségi és a gyermekellátás prioritásként kezelését.
Az egészségbiztosítás megreformálásával összefüggésben a miniszter közölte: szükség van a magántőkére a rendszerben, emellett azonban nagy feladat, hogy az egészségügyi kasszát meg kell tisztítani az oda nem tartozó, de az Egészségbiztosítási Alapból (E-alap) fizetendő "terhektől". Példaként a szociális és egyes oktatási támogatásokat említett. Ehhez a "tisztításhoz" - folytatta Horváth Ágnes - arra van szükség, hogy mindenkinek világos legyen, milyen ellátás jár befizetett járuléka után. Ha egy bizonyos ellátást a társadalombiztosítás nem finanszíroz, ahhoz hozzájuthat a páciens, azonban külön kell fizetnie, ami az öngondoskodás egy fajtája.
A Fidesz szakpolitikusa, Gógl Árpád egyetértett a tárcavezetővel abban, hogy az E-alapból valóban csak az egészségügyi kiadások finanszírozhatók, de ehhez rendbe kell tenni az oktatási és a szociális rendszert. A nagyobbik ellenzéki párt országgyűlési képviselője a biztosítási reform kapcsán azt emelte ki, hogy a magyar lakosság többsége képtelen az öngondoskodásra, utalva arra, hogy Magyarországon döntően a 3 millió nyugdíjas veszi igénybe az egészségügyi ellátást, akik képtelenek plusz pénzt fizetni ellátásukért.
Mint mondta, az orvosi technológiai fejlődést nem tudta követni a finanszírozás, de meg kell találni az "optimális utat" a társadalmi szükséglet és a meglévő, szűkös források között. A politikus arra hívta fel a konferencián jelenlévő közgazdászok figyelmét, az egészség, az egészségügy nem olya áru, mint a kóla vagy más termék. Gógl Árpád a biztosítási rendszer kapcsán elmondta: elképzelése szerint a járulékalapot kell kiegészíteni a központi költségvetésből, amihez kiegészítő biztosítási rendszereket kell beépíteni, amelyekből a többletszolgáltatások finanszírozhatók. Példaként elmondta, az életbiztosítást össze lehetne kötni egy otthonápolási biztosítással, azonban ezen rendszerek kimunkálása a kormány feladata lenne.
Horváth Ágnes a beszélgetésen azon a véleményen volt, hogy az egészségügyi intézmények működtetésébe be kell engedni a magántőkét, mert meg kell változnia a fiskális szemléletnek, hiszen, ha az állam év végén mindig "kipótolja" az intézményi hiányt, azok nem lesznek érdekeltek a hatékonyabb működtetésben. Hozzátette: a szolgáltatók akkor fognak minőségibb ellátást nyújtani, ha egyfajta "fenyegetettséget" éreznek. Ezzel kapcsolatban Gógl Árpád megjegyezte: a fenyegetettséget, mint motivációs eszközt a modern világ elvetette.
Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter az egészségügyi reform legnagyobb eredményének azt tatja, hogy Magyarország elérte az európai uniós trendeket. Rámutatott az Egészségbiztosítási Felügyelet fontosságára is. Ez egy olyan "garanciális szervezet", amely a biztosított érdekében azonnal intézkedni tud - hangsúlyozta. A volt tárcavezető szerint már az átalakítás kezdetén meg kellett volna alkotni a biztosítási törvényt, mert - mint fogalmazott - ennek hiánya "félő, hogy esetleg veszélyezteti az eddig elért eredményeket". Magánbiztosítók szerepvállalás nélkül biztosítási alapú, korszerű egészségügyet csinálni nem lehet - fűzte hozzá.
Molnár Lajos kitért arra is, nem tisztázott az sem, kinek mi a feladata az egészségügyi rendszerben. Példaként említette, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra hárul az ingyenes vagy alacsony térítési díjú gyógyszerek biztosítása, gyógyszeripari munkahelyek teremtése, vagy a kutatás-fejlesztés ösztönzése. A volt tárcavezető is egyetértett azzal, hogy az E-alapból ki kell venni az olyan kiadásokat, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a gyógyításhoz. Példaként hozta a mozgássérült gyermekek utaztatását.
Mihály Péter közgazdász az állam és az állampolgár, illetve az állam és az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolat változásáról beszélt a konferencián. Mint mondta: az elmúlt évtizedekben Magyarországon lényegében nem változott az állampolgár és az állam közötti viszony. Az ágazat reformja ezt a viszonyrendszert szeretné megváltoztatni. Megemlítette, hogy az állampolgár nincs tisztában azzal, mennyi egészségügyi járulékot fizet. A reform szükségszerűen kiváltja az emberek "csodálkozását, ellenállását" - emelte ki, hozzátéve: ezért kellett volna a legrövidebb időre redukálni az átalakítást. "Minél hosszabb egy társadalmi vita, annál inkább megcsontosodik, megerősödik az ellenállás - fogalmazott a közgazdász.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A jelenlegi és a volt egészségügyi miniszter, valamint Mihályi Péter közgazdász is azt az álláspontot képviselte, hogy az egészségügyi ágazat átalakítását a biztosítási rendszer reformjával kellett volna kezdeni. .jpg)
.jpg)
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
