A foglaló adójogi megítélésénél - annak jellege miatt - az előlegre vonatkozó rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni
Amennyiben egy ügylet (amely korábban előleggel, vagy foglalóval nem volt biztosítva) utóbb bármilyen okból meghiúsul, akkor az arról kibocsátott számlát az Áfa-törvény szerint sztornírozni kell - áll az APEH témában kiadott tájékoztatójában. Amennyiben azonban az ügylet előleggel, vagy foglalóval biztosított, az előlegről/foglalóról kiállított számláról nem sztornó számlát kell kiállítani.
A tájékoztató szerint, ha az alapügyletről kötött szerződést a felek felbontják, akkor az esetlegesen fizetett előlegről kiállított számlát nem lehet sztornírozni. Az Áfa-törvény alapján ugyanis előleg fizetése esetén a teljesítés időpontja az előleg tényleges átvételének, jóváírásának napja. Ez pedig fizikailag már megtörtént, és ezt már nem lehet meg nem történtté tenni. Így magára az előlegre az Áfa-törvény sztornírozásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.
Ezért, amennyiben az előleggel (foglalóval) biztosított ügylet meghiúsul (függetlenül attól, hogy a foglalót szankciós mellékkikötéses jellegéből adódóan - a felróhatóságra tekintettel - esetlegesen kétszeresen kell visszaadni), akkor nullára történő számlahelyesbítést kell végrehajtani az Áfa-törvény szabályai szerint - olvasható az állami adóhatóság honlapján.
A helyesbítő számla teljesítési időpontjaként pedig mindig az eredeti (helyesbített) ügylet teljesítési időpontját kell szerepeltetni a helyesbítő számlán. Ez pedig, ahogy láttuk, a foglaló átvételének, jóváírásának a napja.
Fontos még tudni, hogy az előleg (foglaló) visszafizetése esetén a teljesítés meghiúsulása miatt kiállított helyesbítő számlában szereplő adómértéknek azonosnak kell lennie az átvételkor felszámított adó mértékével. Ez a tájékoztató szerint még akkor is igaz, ha az ügylet tárgyának adójogi megítélése, vagy a felszámítandó adó mértéke törvénymódosítás miatt az azóta eltelt időszak alatt megváltozott.
További adózási tudnivalók
Amennyiben egy ügylet (amely korábban előleggel, vagy foglalóval nem volt biztosítva) utóbb bármilyen okból meghiúsul, akkor az arról kibocsátott számlát az Áfa-törvény szerint sztornírozni kell - áll az APEH témában kiadott tájékoztatójában. Amennyiben azonban az ügylet előleggel, vagy foglalóval biztosított, az előlegről/foglalóról kiállított számláról nem sztornó számlát kell kiállítani.
A tájékoztató szerint, ha az alapügyletről kötött szerződést a felek felbontják, akkor az esetlegesen fizetett előlegről kiállított számlát nem lehet sztornírozni. Az Áfa-törvény alapján ugyanis előleg fizetése esetén a teljesítés időpontja az előleg tényleges átvételének, jóváírásának napja. Ez pedig fizikailag már megtörtént, és ezt már nem lehet meg nem történtté tenni. Így magára az előlegre az Áfa-törvény sztornírozásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.
| Tekintettel arra, hogy a foglaló az ügylet teljesítésekor a vételárba beszámítandó szerződést biztosító mellékkötelezettség, annak adójogi megítélésénél az előlegre vonatkozó rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni. |
A helyesbítő számla teljesítési időpontjaként pedig mindig az eredeti (helyesbített) ügylet teljesítési időpontját kell szerepeltetni a helyesbítő számlán. Ez pedig, ahogy láttuk, a foglaló átvételének, jóváírásának a napja.
Fontos még tudni, hogy az előleg (foglaló) visszafizetése esetén a teljesítés meghiúsulása miatt kiállított helyesbítő számlában szereplő adómértéknek azonosnak kell lennie az átvételkor felszámított adó mértékével. Ez a tájékoztató szerint még akkor is igaz, ha az ügylet tárgyának adójogi megítélése, vagy a felszámítandó adó mértéke törvénymódosítás miatt az azóta eltelt időszak alatt megváltozott.
További adózási tudnivalók
A Magyar Telekom és a Mol pluszban, az OTP és a Richter mínuszban fejezete be a napot. 
