A grúz elnök nem nagyon zavartatja magát

"A tömeg majd kidühöngi magát, aztán felszívódik, különösen mert már hideg van" - így ítélte meg a helyzetet Mihail Szaakasvili grúz elnök a Novaja Gazetának még a hétvégén adott interjúban, amely az orosz lap csütörtöki számában jelent meg.

Az elnök meggyőződéssel mondta, hogy a tüntetőket egy kisebbség támogatja csak. A legutóbbi felmérések szerint pártja támogatása 40, a következőé 10 százalékos, s ha most lennének a választások, pártja a mandátumok 65 százalékát szerezné meg.

Grúziában 2003 végén voltak parlamenti választások, így 2007 végén kellett volna újra választani, de a parlament a képviselők mandátumát meghosszabbítva s az elnökét némileg lerövidítve 2008 őszére tűzte ki a parlamenti és elnökválasztást.

Az elnök elmondta: Grúzia gazdasága gyors ütemben fejlődik, a GDP idén 15 százalékkal nőtt, az infláció 11 százalék volt, jövőre 10 százalékos növekedésre és némileg magasabb inflációra számítanak.

Hatalmas összegeket költenek a védelmi kiadásokra, a bírósági és rendvédelmi tevékenységre, s radikális reform zajlik a hadseregben. A katonai kiadások a GDP 9-10 százalékát teszik ki, és ez az arány egyelőre marad - mondta Szaakasvili. Grúzia korszerű amerikai és izraeli haditechnikát vásárol, amilyennel nem rendelkeznek az abház és a dél-oszétiai szeparatisták, de gyakran még az orosz katonák sem. A 33 ezer fős grúz hadsereg képzett, szerződéses emberekből áll, s nyugati fegyvereket használ, a szovjet fegyvereket a tartalékosok kapják. Eddig 70 ezer tartalékost képeztek ki, de számuk eléri majd a 200 ezret. Új támaszpontok épültek, a tisztek fizetése jó - nyelvpótlékokkal elérheti a havi 1000 dollárt.

A nagyarányú fejlesztés célja az ország területi épségének helyreállítása - magyarázta. Grúzia teljes ellenőrzést gyakorol Dél-Oszétia területének és lakosságának 40 százaléka felett, és sok pénzt fektet az ottani infrastruktúra fejlesztésébe. A hegyeken át elkerülő út épült Chinvali körül, s ezen az oszétok, valamint az orosz békefenntartók ellenőrzése nélkül lehet eljutni a Grúziához húzó területre.

Szaakasvili elismerte: Abháziában Tbiliszi nem dicsekedhet sikerekkel, és nincs kilátás a megoldásra, de a grúzok nem mondanak le a szakadár térségről. A rendezetlen konfliktus további tehertétel a Moszkvához fűződő kapcsolatokban. Szaakasvili szerint az orosz fél kerüli a kontaktust, s az amerikaiak útján üzenget, de Grúzia nem Washington fiókintézménye.

"Egy katonai konfliktusnak mindenki számára szörnyű következményei lesznek, s átterjed az egész Észak-Kaukázusra. Minden egy hajszálon függ, de egyelőre szerencsénk van" - mondta. Megemlítette a grúz katonák és orosz békefenntartók közötti minapi összetűzést, amelynek nyomán az elnök a békefenntartók parancsnokának leváltását, a parlament a csapatok kivonását követelte, ami nyilván nem áll arányban az esettel. Szaakasvili elismerte, hogy az ilyen incidensek gyakoriak, s azt mondta: a békefenntartók kivonásának kérdését vizsgálják, de nem sietik el.


Moszkva vádaskodik

Borisz Grizlov, az orosz duma elnöke azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy gyűlölködést szít Oroszország és Grúzia között, olyan időszakban, amikor Moszkva és Tbiliszi kapcsolatai újabb válságos szakaszba jutottak a kaukázusi országban zajló zavargások nyomán.

"Úgy gondolom, hogy mindez az amerikai titkosszolgálatok irányításával történt" - kommentálta az orosz alsóház elnöke, hogy Mihail Szaakasvili grúz elnök előző nap azzal vádolta Moszkvát: az orosz titkosszolgálatok magas rangú tisztségviselőinek közük volt a tbiliszi zavargásokhoz. Grizlov reményét fejezte ki, hogy Szaakasvili "észhez tér" majd, és "taktikát változtat a saját népe elleni harcban".

Forradalmi a helyzet Grúziában
Harmadik rendszerváltás zajlik Kelet-Európában

MTI