A hús sem ússza meg a drágulást
A szakember a várható fogyasztói áremelés indokaként hozta fel, hogy az alapanyag ára jelentős mértékben, mintegy 10-30 százalékkal emelkedik és nő az energia és a szállítási költsége is.
Emellett az elnök azt is vélelmezte a jelenlegi és a múlt évi tendenciákat alapul véve, hogy a belföldi fogyasztás tovább csökken 4-5 százalékkal. Tavaly a belföldi fogyasztás visszaesése mintegy 5 százalékos volt a legális hús- és húskészítmények piacán.
A múlt évben a Hússzövetség adatai szerint mintegy 400 feldolgozóüzemben hozzávetőlegesen 4,0-4,5 millió sertést vágtak le. Mindebből a feldolgozóüzemek mintegy 300 ezer tonna színhúst állítottak elő. A húsipar árbevétele stagnál, tavaly 300 milliárd forint volt.
Éder Tamás szerint a belföldi forgalom csökkenése főként a kereslet átstruktúrálódásában mutatkozott meg, többen keresték az olcsó árut. A reáljövedelem visszaesés miatti fogyasztáscsökkenés miatt a növekvő költségterheket, például az energia árának emelkedését és az adó növekedését a feldolgozók nem tudták érvényesíteni átadási áraikban.
Ezzel a Hússzövetség elnöke cáfolta azt a vélekedést, hogy a hús árának emelése a feldolgozók hasznát növelte volna. Jelezte: a húsipar nyereségszintje jelenleg az úgynevezett pozitív nulla körül mozog.
A Hússzövetség elnöke felhívta arra is a figyelmet, hogy a feketegazdaság jelenlétének aránya az iparágban - amit egyes szakértők 30-40 százalékra is tesznek - nem változott számot tevően az idén. Ezért a fogyasztók, ha nem szeretnék, hogy meglepetés érje őket a húsvéti asztalnál, úgy csak legális árut vásároljanak. Továbbá a szakember szerint a legális fogalomban a drágább áru minősége jobb, mint a olcsóbbé, mivel abban több a felhasznált alapanyag és a feldolgozás minősége is igényesebb.
A szakember úgy vélte: a húsipar a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve, elégedett lehetne az idén a tavalyi teljesítmény megismétlésével.
Kampány indul a vöröshúsért
Kritikus helyzetben a húsfeldolgozók
MTI