Bár az utóbbi napokban erősödtek azok a hangok, amelyek szerint a jegybank a közeljövőben emelhet az alapkamaton, a monetáris tanács szeptember 20-i ülésén változatlan szinten, 6 százalékon hagyta az irányadó kamatot.
Simor András a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón emlékeztetett, eseménydús napokon, heteken vagyunk túl. Két tanács előtt javaslat volt: 25 bázispontos emelés és a tartás - a túlnyomó többség az utóbbi mellett szavazott.
Durván romlanak a kilátások
Az inflációs előrejelzés szerint a jegybank 3,9 százalékos fogyasztóiár-emelkedést vetít előre a júniusi jelentéshez hasonlóan. 2012-ben a korábbinál magasabb, 3,6 helyett 3,9 százalékos inflációt, 2,8 helyett 3,2 százalékos maginflációt jelez előre a jegybank. A GDP-t tekintve 2011-ben 2,6 helyett 1,6 százalékos, 2012-ben pedig 2,7 helyett 1,5 százalékos emelkedést jósolnak.
Az MNB úgy látja, hogy a konjunkturális kilátások romlanak, ami egy markáns deziflációhoz vezethez - 2013-ban azonban az infláció elérheti a 3 százalékot.
Elhangzott, hogy az év első felében a magas energia- és üzemanyagárak begyűrűztek az inflációba - ehhez pluszban hozzárakódnak az indirekt adóemelések következményei. Emellett a negatív kibocsátási rés és a laza munkaerőpiac mind mind fokozatosabban fog hatni béremelkedés leszorítására. Ezek eredőjenként 2011-2012-ben a cél fölött alakulhat a fogyasztói árindex.
Az MNB elnöke elmondta, a következő két évben folytatódhat a mérsékelt gazdasági növekedés, a munkanélküliség viszont 10 százalék fölött maradhat. A globális növekedés lassulása és a bankrendszer elhúzódó problémái eközben az exportot is visszavetheti - ennek ellenére továbbra is a kivitel húzhatja a hazai gazdaságot.
A tanácstagok tartósan alacsony belső keresletre számítanak a lakossság nem túl kedvező jövedelemkilátásai és a hatalmas lakossági adósságteher miatt. A romló kilátások a beruházási aktivitás visszafogottságát is előrevetítik.
Simor András megjegyezte, hogy az elmúlt hónapban romlott az ország kockázati megítélése. Emögött elsősorban a globális növekedési kilátások, és a nemzetközi kockázatvállalás csökkenése áll.
Szigorodhat a monetáris politika
A jegybankelnök kiemelte, jelentős bizonytalansági tényezőt jelent a devizahitel-állomány piaci ár alatti törlesztésének lehetősége, ami visszavetheti a bankrendszer hitelnyújtó képességét is - ez pedig az egész gazdaságot visszavetheti.
A kamatpályával kapcsolatban a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy a piacokat jellemző bizonytalanság kivárásra ösztönöz a kamat alakításában.
Simor András szerint fontos megemlíteni, hogy a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésben alternatív forgatókönyvek is vannak: két szcenárió szerint (globális és hazai okokból kifolyólag) is jelentős romlás következik be a kockázati megítélésünkben. Ezek eredőjeként GDP-romlás várható, ezért a korábban vázoltnál szigorúbb monetáris feltételek indokoltak.
Végtörlesztés: a jegybank csillapítja a hullámokat, előveszik a devizatartalékot
A végtörlesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy az intézkedés lényegében egyenértékű egy jelentős adósságelengedéssel. A jelenlegi árfolyamoknál ez 15-30 százalékot jelent devizanemtől függően. A programban viszont a devizaadósok egy kis része tud csak részt venni: becsléseik szerint az 5550 milliárdos teljes állomány 20 százalékát érintheti.
Simor András bejelentésére a forint azonnal erősödni kezdett: az euróárfolyam a napközben jellemző 290-292 forintos szintről 288 forint alá esett. |
Ezek ellenére a bankrendszer számára ez is nagy érvágást jelenthet, ami ronthatja a növekedési kilátásainkat.
Az MNB tisztában van azzal, hogy sokaknak nagy nehézséget okoz a törlesztés: a jegybank ezért terjesztette be nemrég a 10 pontos javaslatcsomagot. Ezúttal az Országvédelmi Tervben megjelent néhány javaslat ebből, ugyanakkor a kormány törvényi kötelezettsége ellenére nem időben és nem megfelelően kérte ki az MNB véleményét ebben a kérésben.
Az elfogadott törvény jelentős pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, de az MNB használni fogja tompító eszközeit az árstabilitás biztosítása érdekében.
Ennek szellemében a Monetáris Tanács úgy határozott, hogy a devizatartalékok terhére készek a bankok rendelkezésére bocsátani az előtörlesztéshez szükséges pénzmennyiséget. A végtörlesztés pótlólagos devizaigényét ezáltal tompítanák. A döntés értelmében a piac jövőbeni várakozásait szeretné az MNB a mihamarabb helyes irányba terelni: az előtörlesztés ugyanis az ország külső devizaadósságát is csökkenti.
A Privátbankárnak korábban nyilatkozó szakértők szerint a legrosszabb forgatókönyv alapján a bankok bankközi devizapiacon keletkező 2 milliárd eurónyi devizavételi kötelezettsége önmagában 15-20 forinttal magasabb euróárfolyamot eredményezhetne - ezt a hatást kívánja kivédeni a devizatartalékok bevetésével a jegybank.
Privátbankár - Gáspár András, Szilágyi Balázs