A Kárpát-medencét jobban érinti a klímaváltozás

Eddigi leghatározottabb figyelmeztetését tette közzé az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága pénteken arról, hogy az emberi tevékenység idézi elő a gyorsuló globális felmelegedést, további nyomást gyakorolva a világ országaira annak érdekében, hogy tegyenek többet a folyamat megfékezése érdekében.

A globális felmelegedés kérdésében a legtekintélyesebbnek számító, több mint 130 ország 2500 tudósát tömörítő bizottság (IPCC) jelentésében szélsőséges éghajlati változásokat vázol fel, egyebek mellett a hőmérséklet "példátlan" - legrosszabb esetben 6,4 Celsius-fokos - emelkedését vetíti előre az évszázad végéig. Olvadó jéghegyeket, kánikulákat, egyre gyakrabban fellépő aszályokat és hőhullámokat jósol, valamint a trópusi ciklonok intenzitásának fokozódását, a heves esőzések megszaporodását és a tengerszint lassú, "több mint ezer éven át tartó" emelkedését, az Antarktisz és Grönland jégtakarójának olvadását.

"A huszadik század közepe óta a világ átlaghőmérsékletében megfigyelt emelkedés nagy része nagy valószínűséggel annak tulajdonítható, hogy növekedett az emberiség által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok koncentrációja" - áll a pénteken reggel, Párizsban nyilvánosságra hozott jelentésben.

A dokumentum szerzői "nagyon valószínűnek" nevezték - a megfogalmazás 90 százalék feletti valószínűséget takar -, hogy az elmúlt fél évszázadban tapasztalt felmelegedés nagy része az emberi tevékenységgel, a fosszilis energiahordozók elégetésével magyarázható. Ez elmozdulás az IPCC előző, 2001-es jelentésében foglaltakhoz képest, a testület abban ugyanis még csak "valószínűnek" - legalább 66 százalékos valószínűségűnek - tartotta, hogy az emberiség okolható az éghajlat változásáért.

A többi között mintegy 400 számítógépes szimuláción alapuló jelentés hat forgatókönyvet vázol fel a hőmérséklet változására az évszázad végéig. A középértékek szerint 1,8-4 Celsius-fokkal szökik fel a hőmérséklet az 1980 és 1999 közötti időszakhoz képest. A legkedvezőbb esetben 1,1-2,9 fokos felmelegedéssel, a legrosszabb körülmények között 2,4-6,4 Celsius-fokos növekedéssel számol. A tengerek vízszintjének emelkedését 2100-ig optimális feltételek között 18-38 centiméterre becsülik a tudósok, a legborúlátóbb változat 26-59 centiméterre taksálja, de nagyobb növekedést sem zárnak ki a Déli-sark és Grönland jégmezőinek olvadásának mértékében. A tengerek vízszintjének emelkedése a többi között Kiribatit, Sanghajt és Buenos Airest fenyegeti.

"Nagyon nagy bizonyossággal" az emberi tevékenység vezetett 1750 óta a Föld felmelegedéséhez. A meteorológiai feljegyzések kezdete, 1850 és 2005 között 0,76 fokkal nőtt a hőmérséklet, és a tíz legmelegebb évet 1994 óta regisztrálták.

A következő két évtizedben az IPCC szerint minden tíz évben 0,2 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Még ha az üvegházhatást okozó gázok koncentrációja 2000-ben megrekedt volna az akkori szinten, akkor is évtizedenként 0,1 fokos melegedés lenne várható. Az ember éghajlatváltozásra gyakorolt befolyását most jobban sikerült megérteni, mint valaha - állítják a szakértők. Az IPCC 1990 óta IV. jelentése megállapítja, hogy felgyorsul a tengerek vízszintjének emelkedése, amely 1961 és 2003 között évente átlagosan 1,8 millimétert tett ki, de ezen belül 1993 és 2003 között már éves átlagban 3,1 milliméterre rúgott.

Az ENSZ éghajlatváltozásokat kutató szakértői számos hosszú távú változást körvonalaznak, köztük a szélrendszerekben is. "Valószínűnek" tartják, hogy a jövőben intenzívebbekké válnak a trópusi ciklonok, a tájfunok és a hurrikánok, amelyeket sokkal hevesebb széllökések és kiadósabb esőzések kísérnek.

A jelentés 21 oldalas összefoglalója olyan veszélyekkel is szembesíti a döntéshozókat, mint a Golf-áramlat lassulása.

Amennyiben a jelenlegi vagy magasabb szinten folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, akkor az olyan változásokat fog előidézni a XXI. században a globális éghajlati rendszerben, "amelyek nagy valószínűséggel nagyobbak lesznek a XX. században megfigyelteknél" - olvasható a dokumentumban.

Az ENSZ tisztségviselői azt remélik, hogy a jelentésben foglaltak cselekvésre késztetik majd a kormányokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. E gázok alapvetően a fosszilis energiahordozók erőművekben, gyárakban és autókban való elégetésével kerülnek a légkörbe.

Oldalak:

( 1 )

( 2 )

következő >>