A kgfb ma már csak púp a biztosítók hátán?

Évek óta tart a kgfb-díjak zuhanása, és bár a piaci szereplők nagy része már rájött, hogy a hazai igen árérzékeny piacon az agresszív árstratégia hirtelen sikerek eléréséhez ugyan elegendő, hosszú távon akár az egész szektort válságba sodorhatja. Ha ugyan nincs már most mély válságban a kgfb-ág a biztosítási piacon...

Alapvetően az autóval kapcsolatos biztosítások igen drágák a biztosító társaságoknak, hiszen ezek igénylik a legnagyobb háttérszervezetet és adminisztrációt. A hazai piac jogi környezete pedig többször állította már a biztosítókat kihívás elé, ami gyakran több száz milliós fejlesztésekben jelentkezett. Ennek ellenére a kötelező biztosítások díja pár év alatt a felére-harmadára esett vissza. Az év végi kampány időszakban ugyanis az ár volt az egyik legfontosabb tényező, alacsony díjakkal pedig könnyű volt ügyfeleket fogni a magyar piacon. Legalábbis eddig.


Azzal, hogy a szerződések fordulója most már nem az év vége, hanem a 2010. január 1-je után vásárolt járműveknél maga a vásárlás időpontja, a szerződések időbeni eloszlása egyre egyenletesebb lesz. Nagyjából 4-5 év múlva már nem lesz kampányidőszak, mint eddig - vélhetően ez a kiélezett árversenyt is tompíthatja. Ennek jelei már most látszódnak, sok évközi váltó ugyanis kampány nélkül nem veszi a fáradságot, hogy összehasonlítsa a díjakat, egyszerűen csak hosszabbít. Ezek az autótulajdonosok most még - éves szinten - komolyabb összegektől is eleshetnek így.

Megjósolhatatlan, melyik szereplő ugrik ki

Kaszab Attila, a a K&H Biztosító nem-élet üzletág vezetője szerint egyelőre nem valószínű az árak további csökkenése, stagnálást várnak a következő évekre, majd 2014-től pedig növekedést. Kaszab szerint ugyanakkor a versenytársak viselkedése megjósolhatatlan, ez pedig nagy hatással van az árképzésre.

A dömpingdíj csak a píruszi győzelmet eredményezhet

Hasonlóan vélekedik Ilics László is, a a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki megkeresésünkre elmondta, a legutóbbi kampányban néhány biztosító olyan díjakkal állt elő, ami megkérdőjelezi számukra a kötelező biztosítás hosszú távú fenntarthatóságát. Az eddigi tapasztalatok szerint egy - egy biztosító két évig tudta tartani dömpingdíjait, majd tetemes veszteségek után stratégiájának felülvizsgálatára kényszerült, vagy csődbe is ment. Persze a gyors üzletszerzésre mindig akadnak újabb jelentkezők - tette hozzá Ilics, aki szerint 2012 még az enyhe díjcsökkenésről fog szólni, de egy rövidebb konszolidáció után nagyjából két év múlva a díjak már akár emelkedhetnek is.

Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjármű üzletágának igazgatója szerint lesznek, akik díjemelkedéssel szembesülhetnek idén. Azt feltételezzük - válaszolta felvetésünkre az üzletági vezető -, hogy az idén már nagyjából megáll, nem számítunk további jelentős díjcsökkenésre, sőt esetlegesen néhány szegmensben akár minimális emelkedés is elképzelhető, de a korábbi évek díjcsökkenésének lesznek még áthúzódó hatásai, amelyek 2012. évben még érezhetőek lesznek.

Paradox módon a válság segítette a szektort

Kaszab Attila szerint az átlagdíjak csökkentését az is lehetővé tette  az elmúlt években, hogy a közlekedési szabályok szigorodtak, ezáltal a baleseti statisztikák is javultak. Paradox módon a válság is támogatta az üzletágat, hiszen a magas üzemanyagárak miatt az ügyfelek kevesebbszer ülnek autóba, tovább javítva a kár-statisztikákat. Mindazonáltal ez utóbbi további javulására a jövőben már nem lehet számítani. Más piacokkal összevetve a magyar kgfb-díjak ma már szélsőségesen alacsonynak tekinthetők.


Az ár nemcsak a válság miatt fontos kérdés. A belső fogyasztás csökkent, ezzel párhuzamosan üzemanyagból is kevesebbet vettünk, annak ára ráadásul két éve folyamatosan újabb rekordokat dönt. Az online alkuszok megjelenésével az árak gyorsan, egyszerűen és könnyedén összehasonlíthatóak lettek. A transzparencia miatt az ár fontos tényező lett, kiinduló pont a biztosítási termékek összehasonlításánál. Kaszab szerint a következő években viszont a szolgáltatások transzparenciája kerülhet terítékre.

A Generalinál úgy látják, a magas üzemanyag árak feltehetően visszafogják a gépjármű használatot, azonban a hatás a kötelező biztosítás díjszükségletével nem egyenesen arányos, hiszen a kgfb-árazásába a biztosítóknak még számos egyéb tételt be kell építenie. Ilyen tételnek számítanak - ahogy arról korábban már írtunk - például a balesetek is.

A biztosító is fizet

Ilics László kifejtette, a gépjármű biztosítás díjának számos egyéb kár- illetve költségelemet kell fedeznie. Ilyenek többek között az OEP és ONYF által a személyi sérüléses balesetek fedezetére felszámított átalánydíjak, a központi kötvény nyilvántartásért és a központi kártörténeti nyilvántartásért fizetendő adminisztrációs díjak, a Kártalanítási Alapba fizetendő összegek, a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számlára fizetendő összegek, és a biztosító általános költségei.


Kérdésünkre válaszolva az Aegonnál elmondták, ebben az évben már nem érezhető a baleseti statisztikák javulása, így vélhetően a káresemények számában már a 400 forint körüli benzinár hatása minimális csökkenést eredményezhet, amit viszont ellensúlyoz az alkatrészárak és munkadíjak emelkedése.

Sőt, Papp Lászlóné szerint a 2011. évi új kötésű kgfb-díjak (kárszükségletek és a valósan felmerülő költségek alapján) megközelítőleg 15-20%-al kisebbek, mint amelyet egy normál működésű versenypiac eredményezne. Nem kérdés tehát, hogy az díjszint irreálisnak mondható-e. Az Aegon üzletági vezetője szerint az sem kérdés ma már, hogy csak az ügyfél akvizíciós cél az,  amely a kgfb-üzletág szerzési céljait fenntartja. Ugyanakkor lapunknak több biztosító vezetője megerősítette, hogy a kgfb-hez kapcsolt egyéb biztosítások nem arattak nagy sikert Magyarországon, a keresztértékesítés csődöt mondott - miközben 200 ezer szerződött kötelezős ügyfél alatt lehetetlen nyereségesen üzemeltetni ezt az üzletágat.


Baleset lehet a vége: borul a papírforma?

Nem mondhatni tehát, hogy ez a biztosítási üzletág kihívások nélkül marad az elkövetkező években. Sőt, ha a kormány valóra váltja terveit, akkor borulhat a piaci papírforma is. Egyes alkuszok számítása szerint a "baleseti  adó" néven emlegetett sarc akár negyedével is emelheti a kgfb-díjak szintjét. És ebben az esetben az NGM az egészségügyi kassza hiányának csak mintegy felét tudná kipótolni ebből a tételből.

A szektor évente közel 4 milliárd forintot fizet a társadalombiztosításnak és az ONYF-nek a sürgősségi ellátások díjaként, illetve a tartós betegségek, rehabilitációs kezelések költségek miatt. A baleseti adó - melyre európai példa nincs - ráadásul növelheti a bankadó alapját képező korrigált díjbevételt is, vagyis másodkörben is többletkiadást generál a piaci szereplőknek. A Matolcsy György által korábban bejelentet adónemről azonban egyelőre semmit nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy az emiatt növekvő díjtételeket az állam nyeli majd le.

Privátbankár - Zsiborás Gergő