A klímaváltozás veszélybe sodorhatja az élelmiszerellátást?

A magas árak veszélyeztetik az ellátás biztonságát, a volatilitásból eredő bizonytalanság pedig visszafoghatja a beruházásokat, a világ így egyre nehezebben birkózik meg az élelmiszer-válságokkal. A helyzetet nemzetközi együttműködéssel, egyebek között a piaci szabályozás erősítésével és sürgősségi tartalékkészletek felhalmozásával lehet kezelni a FAO szerint.

A sérülékenység fokozódását jelzi például az, hogy az ázsiai térségben 2003 és 2009 között 10 országban keletkezett élelmiszerellátási válsághelyzet szélsőséges időjárási jelenségek miatt, míg 1981 és 2002 között 5 országban volt ilyen típusú krízis.

A feszültség a legalapvetőbb összefüggést, a termelés és a fogyasztás alakulását tekintve is egyre nagyobb: a globális élelmiszerfogyasztás az utóbbi időszakban átlagosan évi 2 százalékkal nőtt, és a bővülést alig fékezte a gazdasági világválság. Ugyanakkor a termelés növekedési üteme a 2008-as 3,8 százalékról 2010-re 0,8 százalékra csökkent a FAO adatai szerint.

Az éhezők száma tavaly csökkent, a 2009-ben elért 1,023 milliárdos csúcsról 925 millióra mérséklődött, de így is elfogadhatatlanul magas - figyelmeztet az ENSZ szervezet. A fejlődő országokban élők 16 százaléka volt alultáplált tavaly, az éhezők aránya így csökkent a 2009-es 18 százalékhoz képest, a mérséklődés üteme azonban elmarad a világszervezet úgynevezett millenniumi célkitűzéseitől, amelyek azt irányozzák elő, hogy 2015-re 50 százalékkal csökkenjen az éhezők száma 1990-hez képest.

A nemek közötti egyenlőtlenség is komoly hatással van az élelmiszertermelésre - állapítja meg a nemzetközi nőnap elé időzített jelentésében a FAO, amely szerint az egyenlőtlenségek kiküszöbölése jelentős növekedési forrás: akár 100-150 millióval is csökkenthető az éhezők száma, ha biztosítják a nők egyenlő hozzáférését a termelési és finanszírozási forrásokhoz.

MTI