
A cikk szerint az okok sokrétűek: alacsony a szervezettségi szint, a szakszervezetek nem használják ki a lehetőségeket és nincs kultúrája az érdekérvényesítésnek. Magyarországon a foglalkoztatottaknak csak 550 ezren léptek be valamely szakszervezetbe, a KSH adatai szerint többségük a 40-54 év közötti korosztályhoz tartozik. Kollektív szerődés viszont több mint 816 ezer dolgozót véd.
Az érdekképviselőknek egyébként egyáltalán nem éri meg sztrájkot szervezni, mert ilyenkor hozzá kell nyúlni az ún. sztrájkalaphoz. Ebből finanszírozzák ugyanis munkabeszüntetés esetén a dolgozók kieső bérének egy részét. A cikk szerint a szolidaritási pénz titkos, sokszor a szervezetek sem tudják egymásról, kinek mennyi a tartaléka, de ha szükséges, kisegítik egymást. |
Egyébként a hazai munkaadók többsége még szakszervezeti vélemény szerint is hajlandó meghallgatni az érdekképviseleteket és kompromisszumot kötni. Az elmúlt hónapok legnagyobb hatású, mára meghirdetett sztrájkja (a BKV-dolgozók munkabeszüntetése) is elmaradt. Ferihegyen azonban továbbra is sztrájkfenyegetettség van - olvasható az újság mai számában.
Nem tudnak zöld ágra vergődni Ferihegyen
BKV: nem mindenkinek tetszik a megállapodás
Káosz elnapolva: elmarad a BKV-sztrájk
Sztrájkolnak a brit börtönőrök
További leépítés a Deutsche Telekomnál