A cikk szerint az okok sokrétűek: alacsony a szervezettségi szint, a szakszervezetek nem használják ki a lehetőségeket és nincs kultúrája az érdekérvényesítésnek. Magyarországon a foglalkoztatottaknak csak 550 ezren léptek be valamely szakszervezetbe, a KSH adatai szerint többségük a 40-54 év közötti korosztályhoz tartozik. Kollektív szerődés viszont több mint 816 ezer dolgozót véd.
| Az érdekképviselőknek egyébként egyáltalán nem éri meg sztrájkot szervezni, mert ilyenkor hozzá kell nyúlni az ún. sztrájkalaphoz. Ebből finanszírozzák ugyanis munkabeszüntetés esetén a dolgozók kieső bérének egy részét. A cikk szerint a szolidaritási pénz titkos, sokszor a szervezetek sem tudják egymásról, kinek mennyi a tartaléka, de ha szükséges, kisegítik egymást. |
Egyébként a hazai munkaadók többsége még szakszervezeti vélemény szerint is hajlandó meghallgatni az érdekképviseleteket és kompromisszumot kötni. Az elmúlt hónapok legnagyobb hatású, mára meghirdetett sztrájkja (a BKV-dolgozók munkabeszüntetése) is elmaradt. Ferihegyen azonban továbbra is sztrájkfenyegetettség van - olvasható az újság mai számában.
Nem tudnak zöld ágra vergődni Ferihegyen
BKV: nem mindenkinek tetszik a megállapodás
Káosz elnapolva: elmarad a BKV-sztrájk
Sztrájkolnak a brit börtönőrök
További leépítés a Deutsche Telekomnál
Szakértők szerint többféle ok is meghúzódik amögött, hogy európai összehasonlításban sem sokszor nyúlnak a sztrájk eszközéhez a magyar dolgozók
Továbbra sem változnak a nagykereskedelmi árak a benzin és a gázolaj tekintetében sem.


