A Matolcsy-csomag a mélyen gyökerező gondokat nem oldja meg

A Széll Kálmán Terv mutatja, hogy változtak a hangsúlyok a kormány gazdaságpolitikájában, a végrehajtás és a további részletek döntik el, hogy megalapozott-e a mostani nagyobb részt optimista piaci fogadtatás. Az államadósság-csökkentés üzenete háttérbe szorította a még kidolgozatlan részleteket, az azonban már most biztos, hogy a nyugdíjpénztári vagyonátadást a kormánynak 2011-re kell elszámolnia, azt 2012-ben már nem szerepeltetheti bevételként.

A most bejelentett intézkedéscsomagokból az mindenképpen jó hír, hogy a kormány végül is elkötelezte magát a ciklus egészére a 3 % alatti költségvetési hiány mellett  - írja a GKI gyorselemzésében, bár ez az elkötelezettség eddig sem volt titok. A gazdaságkutató ugyanakkor kiemelte, hogy szintén jó hír, hogy a hiánytartást 2012-től már a nyugdíjpénztári vagyon felélése nélkül is teljesíteni kívánja a kabinet.


Ugyanakkor mivel az érvényes EU előírások szerint a nyugdíjpénztári vagyonátadást teljes egészében 2011-ben kell bevételként elszámolni (erről lásd keretes írásunkat), a most bejelentett 90 milliárd forintos 2012. évi és 220 milliárd forint 2013-14 évi ilyen felhasználás igazából azt jelenti, hogy a folytatódó hiánycsökkentés helyett a következő évekre a valódi cél (az EU-elszámolásokban) a csak éppen 3 % alatti deficit fenntartása.

Hogyan lesz a 900 milliárdból 680 milliárd? A Privátbankár.hu kérdésre válaszolva Akar László , a GKI alelnöke elmondta, hogy valójában a 680 milliárd forintos lefaragás a csomag lényegi része, hiszen a kormány által bejelentett és hangoztatott 900 milliárd forintból le kell vonni a nyugdíjtranszfer árát, azt ugyanis az idei évre kell elszámolnia Magyarországnak bevételként az érvényes EU-előírások alapján.

A 3% alatti hiányhoz 3%-os GDP-bővülés kell

Ön mit gondol a Széll Kálmán Tervről?
	Engem meggyőzött, a kormány sikeresen végrehajtja.
	Alapvetően tetszett, de kevés a konkrétum.
	Ez is egy megszorító csomag, nem ezt ígérték.
	Nem tudom / nem érdekel.

Az idei költségvetésbe betervezett különböző egyszeri bevételek (nyugdíjpénztári vagyonátadás, válságadók, a végül a magánnyugdíj pénztárban maradó tagok tagdíja), továbbá az adótörvény szerinti további SZJA-csökkenések 2013-ra összesen mintegy 1200 milliárd forintos bevételkiesést okoznak. Az idei egyenlegcél fenntartásához lényegében ezt kellene valamilyen módon pótolni. Ebből a 3 % körüli gazdasági növekedéstől várható automatikus közteherbevétel - emelkedés fegyelmezett kiadási politika mellett mintegy 500 milliárd forintot fedezhet. Ezért a most bejelentett mintegy 680 milliárd forintos kiadáscsökkentés – ha megvalósul - elégnek látszik a hiány 3 % alatt tartásához.

A GKI szerint az egyes területekre célzott csomagokban foglalt megtakarítások megvalósíthatósága azonban továbbra is erősen kétséges. A bejelentések sajnos nem tartalmazzák az intézkedések fontosabb szakmai részleteit, nem adnak elég információt arról, hogy a kitűzött célokat hogyan kívánják elérni. A vázolt nagyságrendek pedig a legtöbb esetben irreálisnak tűnnek - állítja a GKI, aki legutóbbi jelentésében is felhívta rá a figyelmet, hogy rejtenek kockázatokat a kormány elképzelései. A kétségekre a választ csak a most bejelentett csomagok későbbi kibontása, valószínűleg a szakmai törvények beütemezett parlamenti előterjesztése adhatja meg - ezt Matolcsy György júliusra illetve decemberre ígérte.

A kormány hagyott magának mozgásteret

Ha a most bejelentett kiadáscsökkentő intézkedések a vártnál kisebb megtakarítást hoznak, a kormány még mindig elővehet egy „B” tervet. Részben az idei évre bejelentett 250 milliárd forintos zárolás tartóssá tétele, részben további bevételnövelő adóintézkedések formájában. A pénzügyi célok így tarthatók maradhatnak, legfeljebb az ezeket eredményező intézkedések fenntarthatósága válhat kérdésessé.

Hazai banki elemzők szerint ráadásul a piacok által várt csomag mérete nagyobb lett, mint várták (a 600-800 milliárdos helyett összesen 900 milliárd 2013-ig bezárólag), és ez is ad némi mozgásteret a kabinetnek a jövőben.


A nagy ellátórendszerek reformja még várat magára?

A konkrétumokat hiányolják az ellenzéki pártok a Széll Kálmán Tervből, amit megszorító csomagként értékeltek. A piacok továbbra is türelmesek, bár a BÉT-en néhány papír hirtelen padlót fogott a bejelentés után - politikai és piaci reakciók a Matolcsy-csomag bejelentése után. Részletek >>>

Ugyanakkor sajnálatos, hogy a mostani bejelentések elsősorban a költségvetési transzferkiadások területén kívánnak megtakarításokat elérni, a nagy költségvetési intézményi rendszerek régóta megérett átalakítása, működési módjuk változtatása, az intézményrendszer karcsúsítása és a finanszírozás ésszerűsítése most sincs napirenden - emeli ki a GKI elemzése.
Ez egybe cseng az amúgy főleg pozitív hangvételű londoni véleményekkel, melyek szerint a "a bajok gyökere mélyen van". A bejelentést megelőzően készült NGM-tanulmány is rámutatott, hogy az államháztartás folyó kiadásai igen magasak, ezek egy részét pedig az ellátórendszerek (közoktatás, egészségügy) fenntartása viszi el.

Halva született ötlet volt a 10%-os nyereségadó?

A bejelentések hatására átmenetileg erősödött a forint az euróval szemben a bankközi devizapiacon, majd a kockázatosnak ítélt végrehajtás miatt gyengült a hazai fizetőeszköz. Délutánra az árfolyam már elvált a belpolitikai eseményektől és a régiós trendet követte. Részletek >>>

Az adórendszerbe vetett bizalmat tekintve nem szerencsés, hogy ez alkalommal is visszavontak egy több évre előre bejelentettzadócsökkentést, bár a költségvetési egyensúlyi problémák miatt valószínűleg eredetileg sem kellett volna meghirdetni a 10 %-os nyereségadót.

A GKI szerint a Széll Kálmán Terv hangsúlyeltolódásokra is rámutat. A kormány gazdaságpolitikája az eddigi növekedési prioritással szemben most az államadósság csökkentését helyezi előtérbe. "Ez akár helyes is lehet, de a piacok akkor fogadják el hitelesnek, ha a csomagbontás megtörténik és valóban ezt az eredményt hozza" - szögezi le a gazdaságkutató intézet.

Privátbankár - Zsiborás Gergő