A működőképesség határán a MÁV

Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta: annak ellenére bízik a vállalat konszolidálásába, hogy a MÁV adósságrendezésének jogszabályi feltételeit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem készítette el, a 300 milliárd forintos adósság rendezéséről pedig a jövő évi költségvetési terv sem szól egy szót sem. A vállalatcsoportban ma a működés minimális szintjeit lehet finanszírozni Szarvas szerint. Beruházási forrásokra van szükségük, és ezzel kapcsolatban most csak az EU-s fejlesztési forrásokban reménykedhetnek, mert az unió sokkal inkább áldoz már a vasútra, mint a közúti projektekre.

A MÁV elnök-vezérigazgatója arról is beszélt,hogy a 300 milliárdos látható adósság mellett az örökölt, mintegy 2.000 milliárd forint nagyságrendű implicit adósság leküzdéséhez szükség lenne a központi költségvetés vállalásaira is, különben a működőképesség határára jutnak. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha a kormányzat nem lesz partner, Szarvas Ferenc azt mondta: "csodát" nem tud tenni, olyan vezetés nincs, ami ebből a vállalatból plusz pénz nélkül csodát volna képes előcsalogatni.

Szarvas amíg érzi azt, hogy az eredeti szándék, hogy változtatni kell, megvan, de a körülmények a megvalósítást nem, vagy nem úgy teszik lehetővé, ahogy eredetileg gondoltuk, addig azt vallja: ki kell tartani. Ha viszont az ember úgy érzi, hogy nincs már mozgástér, és úgysem lehet változtatni, akkor nem szabad maradni egy ilyen pozícióban.

A piaci versenyről azt mondta, a legnagyobb kihívást az autóközlekedés jelenti, a mérleg az autók javára billent át sok-sok éve, mert egy sor dologban az autó kényelmesebb, gyorsabb, és sajnos, bizonyos helyzetekben olcsóbb szolgáltatást is képes nyújtani az utasoknak, mint amire a mai magyar vasúti közlekedés képes. Ezt a küzdelmet a világ más részein is megvívták, megvívják. Máig csak a legfejlettebb országok jutottak el odáig - igaz, van ahol már több mint két évtizede -, hogy ismét elkezdtek jelentős összegeket beruházni a vasúti struktúrába és a gördülő állományba, így jelentősen javult a vasúti versenyképesség is.

Megfordult a korábbi, és ha igen alacsony szintről is, de ma is folyamatosan növekszik a részarányuk az árufuvarozásban és a személyszállításban is. Közép-Kelet-Európában azonban még tart a hanyatló, tőkeszegény és pénzhiányos állapot, de ha szerencsénk van, és a kormány képes lesz az eredeti szándékát megvalósítani, azt, hogy a vasút fejlesztésére több erőforrást biztosítson, akkor jöhet a fordulat, jöhet nálunk is a vasút reneszánsza.

hvg.hu, MTI, Privátbankár