A jelentés szerint a magyar gazdaság rövid távú fejlődéséről kedvezőtlenebb ítéletet alkottak a válaszolók. A cégek mintegy fele számít az ország gazdasági helyzetének romlására 2007-ben, csupán 14 százalékuk vár javulást. A pozitív és a negatív várakozások különbözete az elmúlt 10 év legrosszabb értéke.
Az elnök elmondta: kritikusabb lett a gazdaságpolitikai keretfeltételek megítélése, például az adózást vagy a közigazgatást illetően. Erősödött az euró bevezetésére iránti igény. A megkérdezettek többsége ugyanakkor már csak 2013-ban számít a közös valuta bevezetésére, ami a tavalyi felméréshez képest két éves eltolódás.
A megkérdezett cégek szerint a kormány legsürgősebb feladata egyebek mellett, hogy kiszámíthatóbbá tegye a gazdaságpolitikát, egyszerűbb, átláthatóbb adórendszert vezessen be, küzdje le a korrupciót és számolja fel a szürkegazdaságot.
Straub Elek a Gazdasági Rádiónak is nyilatkozott. Az interjút itt hallgathatja meg. |
Az üzletmenettel kapcsolatos várakozások a saját cégekkel kapcsolatban lényegesen jobbak az általános konjunktúra megítéléséhez viszonyítva, ugyanakkor az előző évekhez képest visszafogottabban nyilatkoztak. Az optimizmus egyik oka a cégek versenyképessége, a másik pedig, hogy kevésbé függnek a belső piactól, mivel az érintett vállalatok sok esetben erősen exportorientált tevékenységet folytatnak.
Straub Elek elmondta, hogy a munkaerőpiaci tényezőkkel kapcsolatos tapasztalatok továbbra is Magyarország mellett szólnak: a munkatermelékenységet, a képzettségi színvonalat és a teljesítményorientáltságot változatlanul jónak ítélik a befektetők. A munkaköltségek és a szakember kínálatot azonban a megkérdezett cégek az idén a tavalyihoz képest kedvezőtlenebbnek ítélték.
A felmérés szerint a német vállaltok 41 százaléka 2007-ben több munkavállalót kíván foglalkoztatni, csak 12 százalékuk tervez létszámleépítést, ami 2001 ót a legjobb arány. A kamara becslése szerint a magyarországi német vállalatok összesen csaknem 300 ezer embert foglalkoztatnak.
A német cégek Magyarországot továbbra is vonzónak ítélik meg nemzetközi összevetésben. Húsz ország közül Magyarország - a tavalyihoz hasonlóan - a negyedik legjobb helyezést érte el a befektetési feltételek ranglistáján. Csak Csehország, Szlovákia és Szlovénia szerepelt jobban.
Németország 30 százalékkal részesedik a magyarországi közvetlen külföldi befektetésekből, és 28,4 százalékkal a magyar külkereskedelmi forgalomból. Magyarországon mintegy négyezer német többségi tulajdonú vállalat működik a termelés, a szolgáltatások vagy a kereskedelem területén. Meghatározó többségük kis- és középvállalat.
A két ország közötti áruforgalom 14 százalékkal nőtt tavaly és elérte a 31 milliárd eurót. Ezen túl a német cégek 1,3 milliárd euró friss tőkét hoztak Magyarországra, ami az ilyen jellegű nettó külföldi befektetések több mint 90 százaléka.
Kóka: a kormányzás kezd elfáradni
Bokros nekiment Simoréknak
Mégis meglepetést hozott a kamatdöntés?
Simor: két monetáris tanácstag-alelnök kellene
MTI