A Start Zrt. az uniós támogatásokat elnyert ügyfelei körében vizsgálta a pályázati rendszer forráselosztásának hatékonyságáról kialakult képet
A Start Zrt. az uniós támogatásokat elnyert ügyfelei körében vizsgálta a pályázati rendszer forráselosztásának hatékonyságáról kialakult képet.
A kis- és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban megkérdőjelezhetetlen, szerepük a foglalkoztatásban kiemelkedő, termelékenység szempontjából azonban még van hova fejlődniük. A kkv-k versenyképességének növelése lenne a legfőbb feladata a számukra biztosított pályázati forrásoknak. Ezzel szemben a pályázók véleménye szerint a források elosztása bürokratikus, gyakorta nem valós igényeket finanszíroznak, s érvényesül a "holtteher-hatás", így olyan fejlesztések is támogatást kapnak, melyek e nélkül is megvalósulnának.
A kis- és középvállalkozások egyik lényeges sajátossága, hogy alacsony a tőkeellátottságuk, pénzügyi erőforrásokban nem bővelkednek, legtöbbjüket a krónikus alulfinanszírozottság jellemzi. Ezért a kkv-k fejlődéshez a külső támogatás szinte nélkülözhetetlen, ráadásul a méretükből adódó hátrányok miatt kevesebb finanszírozási forrás közül válogathatnak. Ma már több európai uniós vállalkozásfejlesztési program segíti a kis- és középvállalkozások növekedését, azonban ezekkel kapcsolatban számos kritika fogalmazódik meg. Ezeket feltárandó, a Start Zrt. az uniós támogatásokat elnyert ügyfelei körében vizsgálta a pályázati rendszer forráselosztásának hatékonyságáról kialakult képet.
Valós igényeket finanszíroz a támogatás?
A legnagyobb sikernek örvendő, a vállalati kapacitások komplex fejlesztésekre kiírt pályázat, műszaki fejlesztésre, szervezetfejlesztésre, és ezzel párhuzamosan modern folyamatmenedzsmentre is ösztönöz. „Ugyanakkor a nyertes vállalkozások véleménye szerint is problémát jelent, hogy a források olyan ágazatba, és olyan cégekhez kerülnek, amelyeknek valójában nincs is rá szükségük. Olyan projektek kelnek életre uniós források segítségével, amelyek megvalósítása nem ésszerű, olykor felesleges, vagy további működésükhöz ismételten támogatást vesznek majd igénybe”- emeli ki Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.
A támogatások szétterítésével ugyan több vállalkozás részesülhet a forrásból, ez azonban nem egy negatív következményt von maga után. A szétaprózás következtében egy-egy projekt támogatási intenzitása csekély lesz, szinte mindig érvényesül az úgy nevezett holtteher-hatás, azaz olyan projektek jönnek létre uniós pénzekből, melyek támogatás nélkül is megvalósultak volna.
Felesleges többletkapacitás alakulhat ki egy adott iparágban, s ezek a piaci szereplők ugyan versenyelőnyhöz jutnak a többiekkel szemben, de nem olyan ágazatban működnek, ahol ezek a piacélénkítő hatások továbbterjedhetnének. Célszerű lenne fókuszterületeket meghatározni, és ennek révén akár 80-90 százalékos támogatási intenzitást biztosítani olyan projektek számára, amelyek egyébként támogatás nélkül meghiúsultak volna. Indokolt lenne erősebben szűrni, s kizárni azokat a vállalkozásokat – elsősorban multinacionális vállalatokat - amelyek nem szorulnak ilyen jellegű finanszírozási forrásra. A megkérdezett társaságok véleménye szerint a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kellene segíteni az induló vállalkozásokat, továbbá az új eszközök beszerzéséhez, építési jellegű beruházásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztés támogatására kellene több uniós pénzt fordítani.
Bürokratikus pályázati folyamat, hosszú előfinanszírozás
A felmérésben résztvevő vállalkozások a pályázati problémákból leginkább az adminisztrációs nehézségeket érzékelik. Problémát okoz számukra a koordináció bürokratikus volta, s az, hogy a programok céljai között nem a versenyképesség javítása figyelhető meg elsődleges célként.
További nehézség, hogy a vissza nem térítendő támogatások utófinanszírozást jelentenek, így a vállalkozásnak elő kell teremtenie a projekt teljes összegét, melyet bankhitellel, saját erőből, valamint a támogatási összegből lehívható előleggel szoktak megfinanszírozni. Komoly problémát jelent, hogy a pályázatok benyújtása, valamint a forrás odaítélése, netán elutasítása között eltelt idő nagyon hosszú. A kkv-k pályázat-benyújtási kedve összességében folyamatosan csökken: a társaságok legfeljebb tíz százaléka gondolkodik pályázat beadásán, pedig az unió által elfogadott, operatív programokban a vállalkozások többsége találhatna magának megfelelő kiírást.
Második helyen a pályázási folyamat során felmerülő magas adminisztrációs terhek szerepelnek, melyek erőforrást vonnak el a vállalkozás alaptevékenységétől. A válaszadók csaknem fele úgy gondolta, hogy az előírt követelmények teljesítése korántsem könnyű. „Sokan úgy vélekednek, hogy mindamellett, hogy nagy teher a pályázati anyag összeállítása, megköti a cég gazdálkodását a pályázati feltételek betartása, főként ebben a nehezen kiszámítható időszakban ”- mutatott rá Zoltán Csaba.
A pályázati folyamat tranzakciós költségei közül a legmagasabbak a pénzügyi költségek, amelyek a bankgaranciát, a kezességvállalási költségeket, valamint a hitelkamatokat, a különféle engedélyek, és igazolások beszerzésére fordított költségeket, valamint a pályázásra fordított időköltséget foglalják magukba, azonban utóbbiakat is megelőzi a pályázatíró díja. Összességében a támogatásnak akár 5-10 százalékát is elérhetik a tranzakciós költségek.
Az uniós támogatások természetéből fakadó hátrány, hogy a pályázati kiírások az esetek többségében nem akkor jelennek meg, amikor a vállalkozónak szüksége lenne rá a projekt finanszírozásához, illetve ha van is aktuális pályázat, akkor a vállalkozásnak általában a kiíráshoz kell igazítania a projekt tartalmát, idejét, költségeit és egyéb részleteit.
A pályázat benyújtását követő időszakra vonatkozóan többnyire elégedettek a társaságok, majdnem 60 százalékuk szerint jó az információáramlás a pályázat megindulását követően a közreműködő szervezet és a vállalat között. A pályázati intézményrendszerrel, és a bírálati folyamattal szemben megfogalmazódott kritikát - miszerint túl lassú az ügyintézés -, természetesen árnyalja, hogy a pályázatok 80 százalékánál hiánypótlásra van szükség, és így meghosszabbodik az ügyintézés az új információ, vagy dokumentum kérése miatt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Start Zrt. az uniós támogatásokat elnyert ügyfelei körében vizsgálta a pályázati rendszer forráselosztásának hatékonyságáról kialakult képet .jpg)
.jpg)
Jun Szogjol másodszor sem jelent meg a kihallgatásán. 
