
A boldogságindexet Hollandia, Ausztria és a skandináv országok vezetik, azok a társadalmak, ahol a piacgazdaság erős szociális rendszerrel párosul. Hollandia 1,5, Finnország 1,7 pontot kapott, míg a lista legvégén 3,7 ponttal Egyiptomé a legboldogtalanabb, legfrusztráltabb társadalom. Magyarország 2,4 ponttal a középmezőnyben helyezkedik el, ugyanannyi pontszámmal, mint Észtország, Görögország és Chile. Szomszédaink - Ausztriát leszámítva - mind boldogtalanabbak nálunk, a régióban Romániában a legrosszabb az index, 2,8 ponttal.
A szegénynek tartott országok közül Indonézia és Vietnam lakói viszonylag elégedettek (2,3 pont), boldogabbak, mint a gazdaságilag látványosan fejlődő Kína (2,7) és India (2,9) polgárai. Kiemelkedő GDP-jükhöz képest az amerikaiak sem túl boldogok a 2,1-es mutatóval.
Az Európai Bizottság már régóta keres a hazai összterméknél (GDP) jobb, kifejezőbb mutatót az egyes országok és a lakosság jólétének vizsgálatára. Sztavrosz Dimasz uniós környezetvédelmi biztos szerint a gazdasági jólét nem minden, az EU-bizottság - napokban elhangzott szavai szerint - jövőre készül előállni azokkal az első ötletekkel, amelyek 2009-ig egy megfelelőbb, a szociális és környezetvédelmi tényezőket is kifejező mutató kifejlesztéséhez vezethetnek. Specifikusan gazdasági célokra a GDP mutatót továbbra is használnák.
Bye-bye GDP?
Mennyivel nőhet jövőre a fizetésem?
Nyugdíjaznák a GDP-t
Úgy tűnik, buktuk a novemberi kamatvágást
MTI