Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Magyarország kapta az idén is a legjobb osztályzatokat az EBRD-től, a szűkebb térségben azonban a magyar lakosság a legelégedetlenebb a rendszerváltás óta lezajlott politikai változásokkal
Magyarország kapta az idén is a legjobb osztályzatokat a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), a nemzetközi pénzintézet éves jelentésében az átalakuló térségről. A szűkebb közép-európai térségben azonban a magyar lakosság messze a legelégedetlenebb a rendszerváltás óta lezajlott politikai változásokkal, olvasható a jelentésben
A bank kiemelte azt is, hogy működési területén az EU-taggá vált országokban általában lelassult a reformfolyamat.
A "Jelentés az átalakulásról" (Transition Report 2007) című, az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását felmérő, 228 oldalas elemzésből kitűnik, hogy az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán Magyarország továbbra is osztályelső. A piaci átalakulás előrehaladottságára kidolgozott, 1-től 4 pluszig terjedő EBRD-indexcsoportban az átlagos magyar osztályzat csaknem 4, amellyel Magyarország a teljes mezőnyt vezeti.
A négy nagy vizsgált területen - a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán - belüli kilenc alkategória közül (nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika, bankreform és kamatliberalizáció, értékpapír-piacok és nem banki pénzügyi intézmények, infrastrukturális reform) nyolc alkategóriában Magyarország a legjobb osztályzatot kapta a vizsgált országok közül a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő skálán, és csak a versenypolitikára kapott 3 pluszt. Magyarország három alkategóriában - kisvállalati privatizáció, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer - egyenest 4 pluszt kapott. Az EBRD metodikai magyarázata szerint a 4 plusz besorolás az iparosodott piacgazdaságok fejlettségi színvonalát jelenti.
Az infrastrukturális átalakulás kategóriájában az EBRD 29 kedvezményezett országa közül csak Magyarországnak van négyese - 4 mínusszal -, a többi térségi ország e besorolása 1 és 3 plusz között változik.
Az idei átalakulási jelentés szerint mindazonáltal a 2004-ben EU-taggá vált kedvezményezett országokban a csatlakozás óta "meglehetősen" lelassultak a reformok. Ezt jelzi, hogy a tavalyi Transition Reporthoz képest - Litvánia és Lettország egy-egy részosztályzatának javításától eltekintve - az EBRD tevékenységi területének e legfejlettebb részén nem volt felminősítés a főbb átalakulási kategóriákban. Magyarország osztályzatai is ugyanolyanok, mint a tavalyi rangsorban.
A 2007-es EBRD-jelentés szerint Közép-Európa és a balti térség nagy részén a politikai és a társadalmi konszenzus hiánya ingatag koalíciós kormányokat eredményezett, amelyek kevesebb hajlandóságot mutatnak a nehéz reformok keresztülvitelére.
A londoni bank idei összeállítása külön fejezetet szentel annak a felmérésnek, amely - összesen 28 ezer fő megkérdezése alapján - az átalakuló térség lakosságának véleményét vizsgálta az átalakulás kezdete óta eltelt több mint másfél évtized gazdasági és politikai változásairól. A Világbankkal közösen elvégzett kutatás szerint a kedvezményezett térségen belüli legfejlettebb országcsoportban - Közép-Európában és a balti köztársaságokban - a lakosság több mint fele elégedett életével.
Az egyetlen kirívó kivétel Magyarország, ahol a megkérdezettek csaknem fele mondta magát elégedetlennek, és az elégedettek aránya nem éri el a 30 százalékot.
Még kiugróbb a térségi különbség az életszínvonal megítélésében. A környező országok lakosságának hozzávetőleg a fele - egyes országokban jóval több mint az 50 százaléka - úgy érzi, hogy életszínvonala javult 1989 óta. Magyarországon azonban a megkérdezettek több mint 60 százaléka azt mondta, hogy romlott az életszínvonala ugyanezen időszakban, és csak valamivel több mint 20 százalék érzékelt javulást. (A kérdés úgy hangzott: milyen mértékben ért egyet azzal, hogy háztartása jobban él, mint 1989 körül. A grafikonban az "egyetértek" és az "erősen egyetértek", illetve a "nem értek egyet" és az "erősen nem értek egyet" válaszokat összegezték).
A vizsgálat ugyanilyen módszerrel térképezte fel a politikai hangulatot a térségben, és e kategóriában Magyarország eredménye összehasonlíthatatlanul rosszabb a környező országokénál. Az EBRD összegzése szerint a térség egészére jellemző bizonyos mértékű fenntartás a politikai helyzettel kapcsolatban - átlagosan 40 százalék értett egyet azzal, hogy a politikai helyzet most rosszabb, mint 1989 táján -, Magyarországon azonban 75 százaléknyian vélekedtek így, és mindössze 15 százalék mondta azt, hogy a politikai helyzet javult az átalakulás kezdete óta.
A grafikonhoz fűzött elemzésben az EBRD külön meg is jegyezte, hogy Magyarországon "különösen súlyos a kiábrándultság".
Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza a jelentéshez írt előszavában maga is kiemelte, hogy a reformok lakossági támogatása számos átalakuló országban gyengül. Az elégedettség hiánya önmagában is fontos tényező, mert aláássa a politikai és gazdasági átalakítás támogatottságát, írta Berglöf. Hozzátette: a gazdasági eredményeket a GDP-növekedésnél szélesebb mércével kell mérni.
A kedvezményezett térség GDP-növekedési kilátásairól az EBRD-jelentés azt írta: a tavalyi 6,9 százalék után az idén várhatóan újabb rekordra, 7,0 százalékra gyorsul a térség egészének növekedése, a nyáron kezdődött globális hitelpiaci likviditási sokk azonban később lassíthatja az ütemet. A bank szerint már jövőre 6,1 százalékra lassul vissza az átalakuló országcsoport növekedési átlaga.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Magyarország kapta az idén is a legjobb osztályzatokat az EBRD-től, a szűkebb térségben azonban a magyar lakosság a legelégedetlenebb a rendszerváltás óta lezajlott politikai változásokkal .jpg)
.jpg)
Nem izmos a magyar fizetőeszköz. 
