Elsősorban az értékek emelkedtek, így a hasonló mértékű aktivitásszám mellett 2006-ban magasabb összeget értek el. A bérleti díjak és a hozamok emelkedése miatt az ingatlanpiaci tőkeérték 40-50 százalékkal erősödött 2000 óta, amelynek eredménye a forgalomban is tükröződik - áll a aközleményben.
Az európai ingatlanok aránya szintén emelkedett, így a befektetési piac mérete is nőtt az elmúlt évek során. Hagyományosan az ingatlanok tulajdonos általi elfoglalása sokkal elterjedtebb Európában, mint például az Egyesült Államokban, habár a helyzet változóban van. A magas költségvetési hiány és az államadósság szintjének leszorítása miatt a legtöbb (eladási) tranzakció a közszférában volt megfigyelhető. Az elmúlt években számos esetben került piacra 2-3 milliárd euró értékű portfolió, de természetesen alacsonyabb értékű ügyletek is előfordultak - mutat rá a dokumentum.
A vállalati szektor is meglehetősen aktív volt az elmúlt időszakban ingatlanjai mérlegből való kivezetésében, 2006-ban például 34 milliárd euró értékű tranzakcióban voltak érintve azok a tulajdonosok, akik egyben bérlőik is voltak ingatlanjaiknak. Természetesen a piaci forgalom még nagyobb, ha beleszámoljuk azokat a gyakori eseteket is, amikor a nagyobb portfoliók részei cserélnek gazdát, majd néhány hónapon belül visszakerülnek eredeti tulajdonosukhoz.
Végül, a tulajdonosi szerkezet változása is növeli az ingatlanpiac forgalmát. Habár a tőke forrásában csak csekély mértékű, a befektetési formák használatában azonban nagyobb változás következett be. Az intézményi befektetők egyre kevésbé választják a közvetlen ingatlan-beruházást, inkább közvetett eszközöket vesznek igénybe. A jegyzett ingatlanpiaci szereplők szektorának értéke az elmúlt két évben megduplázódott, és 2006 végére elérte a 153 milliárd eurót. A nem jegyzett zárt-végű ingatlanalapok az elmúlt időszakban még lendületesebbé váltak, annak eredményeképpen, hogy az intézményi befektetők által közvetlenül végzett tranzakciók aránya 10 százalék körülire esett vissza.
Számoljon velünk!
|
A piaci aktivitás ütemének növekedése országonként is jelentős trendeket mutat: Nyugat-Európában a legjelentősebb a német piac, ahol a forgalom a 2005-ös 20 milliárd euróról 2006-ra 51 milliárd euróra nőtt (+155%). Több nyugat-európai országban szintén duplázódott a piac mérete, például Belgiumban, Dániában és Luxemburgban is.
A gyors növekedés Közép-Kelet-Európában is folytatódott, a 2005-ös 5,8 milliárd eurós forgalom 2006-re 26,7 milliárd euróra nőtt. A trend tehát folytatódik: 2001 óta a térség piacának mérete minden évben megduplázódott. Az időszak kezdetekor az intézményi befektetések értéke 445 millió euró volt. 2006 során a legfigyelemreméltóbb növekedést Oroszország produkálta, melynek értéke 2,5 milliárd dollárt tett ki. Ugyanebben az időszakban az akkor még tagjelölt uniós országok, Bulgária és Románia is jelentős növekedést generáltak.
Az európai, határokon átnyúló tranzakciók legaktívabb vásárlói jelenleg a britek: 2006-ban 14,6 milliárd eurót költöttek az Egyesült Királyságon kívül. Az ír befektetők pedig 7,4 milliárd euró értékű tranzakciót hajtottak végre, szemben a német befektetőkkel, akik 2004-2005-ben még a legnagyobb határokon átnyúló üzletekért voltak felelősek, tavaly csak a harmadik helyet foglalták el, 6,2 milliárd eurónyi befektetéssel. Az eladói oldalon viszont a német szereplők igen aktívak voltak tavaly: mintegy 12 milliárd eurónyi ingatlanportfoliótól váltak meg. |
A nagyfokú aktivitás árakra gyakorolt hatása sem maradt el: az első osztályú ingatlanok hozama átlagosan 40 bázisponttal csökkent az év során. A trend folytatódni látszik 2007-ben is, a legtöbb európai nagyvárosban a hozamok további esését prognosztizálja a CBRE.
A befektetői környezet 2006-ban inkább nyugodt volt Magyarországon, szemben az előző évek élénk növekedésével. A térségben a 2000 óta érkezett befektetések összértékét tekintve Magyarország a harmadik helyen áll 3,5 milliárd euróval Lengyelország (10 milliárd euró) és Csehország (5 milliárd euró) után. Összesen 710 millió euró befektetést regisztráltak 2006-ban, azonban a piaci transzparencia gyenge, és a befektetések valós forgalma jelentős mértékben is meghaladhatta a becsült értéket.
2006 végén az irodapiacon 6,25 százalék, a logisztikai piacon 7,25 százalék, míg kiskereskedelmi egységek esetében 6,25 százalék az első osztályú ingatlanok hozama. Új jelenség a piacon, hogy a tranzakciók jelentős hányada építés alatt álló projektekre irányult. Még a konzervatív befektetők is hajlandóak voltak kivitelezés alatt (akár komolyabb előbérleti szerződés nélkül) álló épületeket illetve olyan fejlesztési területeket vásárolni, melyeken még el sem kezdődtek a munkálatok. Ezeknél az ügyleteknél az átlagos hozam felett 1,2-1,5 százalékpontos kockázati prémiumot is beáraztak - írja a CB Richard Ellis közleményében.
Felvásárlások az ingatlanügynökségeknél
Hitelpiac: satufék itt, intelmek ott
Alakul a gigantikus ingatlancég
Eladó az MSZP-székház
A magyar tőzsdét vette célba egy luxemburgi ingatlanfejlesztő cég (hanganyag)