A nemzeti igazgató szerint mindenekelőtt gördülékenyebbé kell tenni a 16 amerikai hírszerző szervezet együttműködését - írta a héten a The Washington Post. McConnell értékelése szerint a végrehajtott reformok ellenére sajnos máig nem sikerült kiküszöbölni azokat az alapvető hiányosságokat, amelyek lehetővé tették a radikális iszlamista terroristák 2001-es merényleteit.
A The Washington Post szerint McConnell elődjét, John Negropontét azért bírálták, mert nem tudta egységbe fogni a szétszabdalt hírszerzést, nem tudta akaratát érvényesíteni a Pentagonnal szemben, amely az erre a tevékenységre szánt költségvetés 80 százalékát ellenőrzi.
McConnell, aki két hónapja foglalta el a nemzeti hírszerzési igazgató posztját, most hozta nyilvánosságra, milyen változtatásokat képzel el az amerikai hírszerzési közösségben. |
A nyugalmazott tengernagy azt is szorgalmazza, hogy bővítsék ki a kormány lehallgatási jogköreit, az eddigieknél szélesebb jogosítványokat kérve a terroristagyanús személyek megfigyeléséhez. A George Bush elnök terrorellenes stratégiáját bírálók attól tartanak, hogy a kormány McConnell javaslata nyomán az eddigieknél is gátlástalanabbul kémkedhetne az amerikai állampolgárok után. Az Amerikai Polgárjogi Szövetség a kezdeményezés elvetésére hívta fel a kongresszust.
Az Európai Parlament közlekedési bizottsága a héten új szabályozást követelt a kézipoggyászokra a légiforgalomban: a képviselők egyhangúlag kiálltak amellett, hogy a folyadékok kézipoggyászban történő szállítására vonatkozó, tavaly bevezetett biztonsági korlátozások hat hónap után automatikusan meg kell szűnjenek. Állásfoglalásuk szerint csak a biztonsági kockázatok szigorú felülvizsgálata és az ezzel kapcsolatos költségek, valamint az intézkedések hatásainak pontos értékelése után lehetne megújítani ezeket az intézkedéseket. |
George Bush amerikai elnök kormányának tisztségviselői azt mondják: semmi nem utal arra, hogy a veszély most kisebb lenne, mint tavaly augusztusban, amikor a brit bejelentés után az Egyesült Államok a repülésre vonatkozóan a legmagasabb foknál eggyel alacsonyabbra emelte a riasztást. Az élet minden más területén akkor és azóta is maradt az eggyel alacsonyabb, vagyis sárga vagy "óvatosságot igénylő" szint az országban.
Christopher Christopher White, az amerikai polgári légiforgalmi hatóság (FAA) szóvivője egy minapi interjúban hangoztatta, hogy a "terrorfenyegetettség továbbra is létezik". A veszély nagyon is valóságos, ezért addig szükséges érvényben hagyni a magas szintű készültséget, amíg a terrorfenyegetettség meg nem szűnik.
Még legalább egy évtizedig folytatódni fog a terrorizmus elleni küzdelem - ezt jósolta beiktatásakor George Casey tábornok, az amerikai szárazföldi erők új vezérkari főnöke. Casey tábornok, aki előzőleg az Irakban állomásozó erők főparancsnoki tisztét töltötte be, a Pentagonban rendezett ünnepségen hangsúlyozta: fő feladatának tartja, hogy az Egyesült Államok szárazföldi hadereje felkészülten folytassa a terrorizmus elleni háborút - jelentette a Voice of America rádió.
"Az ellenség nem hátrál meg, nem is adja fel könnyen a harcot...a következő évtized valószínűleg a szívós küzdelem jegyében fog eltelni...hosszú háborúnak ígérkezik" - fogalmazott Casey tábornok, aki korábban 30 hónapot szolgált Bagdadban. Kijelentette, hogy a hadsereg kész "nagy áldozatokat hozni a győzelemért a hosszú háborúban".
Az elmúlt napok észak-afrikai merényletei nyomán fokozódott a terrorveszély Dél-Európában - jelentette ki Baltasar Garzón spanyol bíró, a terrorizmus nemzetközileg ismert szakértője. Ceuta és Melilla marokkói spanyol enklávékon kezdve, az Ibériai-félszigeten át Európa nagyvárosaiig nő az újabb merényletek esélye annak az új stratégiának az értelmében, amelyet az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat hajt végre Észak-Afrikában - mondta a bíró a La Vanguardia barcelonai lapnak. A casablancai és algíri merényletekből a bíró azt a következtetést vonta le, hogy az Oszama bin Laden által inspirált észak-afrikai terrorista hálózat "egyre aktívabb és veszélyesebb", s óvatosságra van szükség. A spanyol ABC napilap szerint az egyik nagyhatalom - az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia - titkosszolgálata mintegy 15 napja több európai országot is figyelmeztetett arra, hogy küszöbön áll az al-Kaida támadása Észak-Afrikában. Az elmúlt napokban Algírban és Casablancában valóban bekövetkeztek a robbantások. |
Az összes terrorakciónak csak elenyésző töredékét követték el szélsőséges iszlám csoportosulások: ugyanakkor ezeket az eseteket az mindenképpen megkülönbözteti a többitől, hogy itt az elkövetők általában minél több halálos áldozatra törekedtek. (Az Europol jelentése ennek kapcsán például emlékeztet a Nagy-Britanniában leleplezett, repülőgépek felrobbantását célzó merénylettervekre, vagy arra, hogy tavaly nyáron német vonatokon akartak pokolgépeket robbantani egyesek.)
Az összegzés szerint tavaly 15 európai országban összesen 706 embert vettek őrizetbe különböző terrorista cselekmények kapcsán, s az érintettek nagyjából 50 százaléka az iszlám közösséghez tartozott. A velük szemben felhozott vádak között a legtöbb esetben olyanok szerepelnek, mint iszlám propaganda, dokumentumok hamisítása, terroristák toborzása, s ezek kiképzésének segítése, finanszírozása.
Az Europol végezetül közli, hogy tavaly 303 ember került bíróságok elé terrorista tevékenység miatt. A kirótt börtönbüntetések között ugyanakkor elég jelentősek a különbségek, attól függően, hogy mely országban született az ítélet: Spanyolországban például ezek átlagos hossza 17 év, a briteknél 13, a belgáknál viszont csak 5 esztendő.
Két észak-afrikai arab országot ráztak meg kedden és szerdán terrorista akciók, ami megerősíteni látszik Oszama bin Ladennek, az al-Kaida terrorcsoport vezetőjének januári internetes üzenetét; eszerint a hatékonyság növelése érdekében egy szervezetbe kell összefogni az észak-afrikai "szent háború" erőit.
Ilyen se volt még: betiltották Bush szavajárását
Bush-éra: sötét idők járnak az amerikai újságíróra
Vízum nélkül Amerikába: majd egyszer
Látnok vezérek: dörzsölik a tenyerüket
Németország robotokkal harcol a terroristák ellen
MTI