A vagyonadó megsemmisítését kéri az iparkamara
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az Alkotmánybírósághoz fordult, mert több ponton is alkotmányellenesnek tartja a vagyonadóról szóló törvényt - mondta Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke. Elmondta: a BKIK az Alkotmánybíróságtól soron kívüli tárgyalást és a törvény visszamenőleges megsemmisítését kéri.
A BKIK beadványában kifogásolja, hogy a törvény nem fogalmazza meg világosan az adóalapot, olyan értelmezhetetlen megfogalmazásokat tartalmaz, mint az "árként általában elérhető pénzben kifejezhető érték", amely szubjektív jogalkalmazói döntésre ad lehetőséget.
A BKIK jogásza, Lékó László szerint az arányos közteherviselés is sérül a jogszabályban, az ingatlanadó aránytalan, eltúlzott mértékű. Hiányzik a jövedelmi és a vagyoni helyzet együttes feltételként értelmezése. Példaként említette, ha valakinek nagy értékű lakása van, de jövedelme nincs, vagy alacsony, akkor is fizetnie kell az adót.
A kamara szerint alkotmányellenes az is, hogy a vagyonadó alapja nem a vagyontárgy tényleges értéke, a terhek nem vonathatók le, például lakás esetén a felvett, de még ki nem fizetett hitel.
A BKIK szerint sérül a jogegyenlőség is, mert a törvény hátrányosan különbözteti meg a közös tulajdont a társasházival szemben. A jogegyenlőséget sérti az is, hogy mérlegelés alapján adható adómentesség, adókedvezmény, továbbá a törvény lehetővé teszi az adóhatóság részére, hogy soron kívüli bejegyeztesse az ingatlan-nyilvántartásba az adót biztosító jelzálogot, ezáltal az adóhatóság előnyt kap a többi jogosulttal szemben.
Kifogásolja a kamara azt is, hogy vagyonadó törvény a lakástulajdont hátrányosan különbözteti meg az egyéb ingatlanokkal szemben. A törvény kizárólag a lakóingatlant teszi az adó tárgyává, de nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget például az építési telek, szántó, erdő, gyümölcsös esetében - mutatott rá Lékó László.
Vagyonadó: valójában csak decembertől kalkulálhatunk
Viszlát, adókedvezmény: indulhat a roham?
Forintra megmondja az APEH, mennyit ér a házunk
A BKIK beadványában kifogásolja, hogy a törvény nem fogalmazza meg világosan az adóalapot, olyan értelmezhetetlen megfogalmazásokat tartalmaz, mint az "árként általában elérhető pénzben kifejezhető érték", amely szubjektív jogalkalmazói döntésre ad lehetőséget.
A BKIK jogásza, Lékó László szerint az arányos közteherviselés is sérül a jogszabályban, az ingatlanadó aránytalan, eltúlzott mértékű. Hiányzik a jövedelmi és a vagyoni helyzet együttes feltételként értelmezése. Példaként említette, ha valakinek nagy értékű lakása van, de jövedelme nincs, vagy alacsony, akkor is fizetnie kell az adót.
A kamara szerint alkotmányellenes az is, hogy a vagyonadó alapja nem a vagyontárgy tényleges értéke, a terhek nem vonathatók le, például lakás esetén a felvett, de még ki nem fizetett hitel.
A BKIK szerint sérül a jogegyenlőség is, mert a törvény hátrányosan különbözteti meg a közös tulajdont a társasházival szemben. A jogegyenlőséget sérti az is, hogy mérlegelés alapján adható adómentesség, adókedvezmény, továbbá a törvény lehetővé teszi az adóhatóság részére, hogy soron kívüli bejegyeztesse az ingatlan-nyilvántartásba az adót biztosító jelzálogot, ezáltal az adóhatóság előnyt kap a többi jogosulttal szemben.
Kifogásolja a kamara azt is, hogy vagyonadó törvény a lakástulajdont hátrányosan különbözteti meg az egyéb ingatlanokkal szemben. A törvény kizárólag a lakóingatlant teszi az adó tárgyává, de nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget például az építési telek, szántó, erdő, gyümölcsös esetében - mutatott rá Lékó László.
Vagyonadó: valójában csak decembertől kalkulálhatunk
Viszlát, adókedvezmény: indulhat a roham?
Forintra megmondja az APEH, mennyit ér a házunk
MTI
Az orosz légügyi hatóság szerint viszont a balesetet egy madárral való ütközés válthatta ki. 
