Az idei 6,7 százalékos gazdasági visszaesés jövőre 0,6 százalékosra lassul, állapította meg az IMF küldöttségének november 4-16. között Magyarországon folytatott tárgyalásairól kiadott sajtóközlemény, amely szerint javultak a jövő évi kilátások a korábbi 0,9 százalékos GDP-csökkenést jósló előrejelzéshez képest.
Magyarország nem hívja le az esedékes IMF részletet, az Európai Unióval is megállapodásra készül, hogy a kölcsön lehívását későbbre halasztja - jelentette be Oszkó Péter pénzügyminiszter hétfőn Budapesten.
Az egy évvel ezelőtt életbe lépett IMF-EU-Világbank finanszírozási program negyedik felülvizsgálata befejeződött - jelentette be a pénzügyminiszter. A programnak az a célja, hogy a kormány hatékony és határozott konszolidációs programot hajtson végre, amelynek révén az állami gazdálkodás hatékonyabbá válik, hangsúlyozta, és hozzátette: a programnak egyúttal meg kell alapoznia a későbbi gazdasági növekedést.
"Az elmúlt egy évben olyan fegyelmezett költségvetési adatokat produkált Magyarország a válság idején, amelyet ebben az időszakban kevés ország tudott felmutatni..., s a költségvetés helyzete Európában a legjobbak közé tartozik" - szögezte le a pénzügyminiszter.
Oszkó Péter kifejtette: a forint árfolyama megerősödött és stabilizálódott, az állampapírpiac ismét jól működik, jelentősen mérséklődtek a hozamok, így "rendezettnek tekinthető Magyarország finanszírozása".
A Pénzügyminisztérium decemberben hozza nyilvánosságra a módosított makrogazdasági pályát, amelynek legfontosabb mutatóit ismertette Oszkó Péter. Eszerint a GDP idén az eredetileg tervezettnek megfelelően 6,7 százalékkal esik vissza, jövőre pedig a korábban jelzett 0,9 százaléknál kisebb mértékben, 0,6 százalékkal csökken.
Az infláció idén 4,2 százalékos lesz, jövőre pedig a korábban várt 4,1 százaléknál kisebbre 3,9 százalékra prognosztizálja a kormány. A pénzügyminiszter rögzítette, hogy a mostani felülvizsgálat során az IMF és az EU szakértői egyetértettek abban, hogy az idei GDP arányosan 3,9 százalékos államháztartási hiány teljesíthető, a fiskális fegyelem betartása mellett.
A parlamentnek benyújtott illetve a főszámokat tekintve már elfogadott jövő évi költségvetés biztosíthatja, hogy a 3,8 százalékos hiánycél teljesíthető legyen - mondta Oszkó Péter. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kijelentette: a további monetáris lazítás lehetséges és kívánatos, de a jegybank a jövőben is körültekintően lép.
A jegybank alelnöke kiemelte: az elmúlt hónapok inflációs adatainak birtokában megnőtt a három százalékos "az inflációs cél alullövésének kockázata".
A jövő évre elfogadott költségvetési szerkezetben reális a GDP arányosan 3,8 százalékos államháztartási hiánycél - jelentette ki James Morsink. Az IMF tárgyaló delegációjának vezetője ezt azzal támasztotta alá, hogy a magyar államháztartásban jelentős kiigazítások történtek. Ez magalapozhatja azt, hogy a jövő év második negyedévétől megindulhat a gazdasági növekedés Magyarországon, és az év egészét tekintve 2010-ben előreláthatóan 0,6 százalékra lassul a gazdasági visszaesés - magyarázta James Morsink.
Az IMF egyetért a magyarországi pénzügyi rendszer megerősítésével, a pénzügyi felügyelet hatáskörének bővítésével, függetlenségének megerősítésével - közölte Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője.
"Az Európai Unió elégedett a magyarországi államháztartási konszolidációval" - mondta Barbara Kauffmann, az EU tárgyaló delegációjának képviselője. Hozzátette: az unió is úgy látja, nem lesz szükség az EU keretéből fennmaradó egy milliárd euró lehívására, de az később felhasználható és folyósítható lesz.
Kérdésre válaszolva Barbara Kauffmann leszögezte: az EU az idei GDP arányosan 3,9 százalékos államháztartási hiányt illetve a jövő évre vonatkozó 3,8 százalékos deficitet teljesíthetőnek tartja. Kétségtelen, hogy a jövő évi hiánycél teljesülésének annak kockázatai - fűzte hozzá.
Beszélt arról is, hogy a költségvetési konszolidáció idén a GDP több mint két százalékának megfelelő strukturális egyensúlyjavulást eredményezett, az előző két évben elért jelentős kiigazításon felül.
Kérdésekre válaszolva mind az IMF tárgyaló delegációjának vezetője, mind az EU képviselője elemezte a Fidesz által felvetett jövő évi esetleges 7 százalékos deficit realitását.
Az IMF nem tolerálna a 7 százalékos államháztartási hiányt jövőre - mondta újságírói kérdésre James Morsink. "Találkoztunk a Fidesz vezetőivel akik elmondták, hogy elképzelhető, hogy a hiány 7 százalékra nő, de úgy látjuk, hogy reálisan számolva GDP arányosan tartható a 3,8 százalékos államháztartási hiány 2010-ben - tette hozzá. Az IMF delegációjának vezetője szerint ha a legrosszabb feltételek válnak valóra, akkor elképzelhető az említett 3,8 százaléknál nagyobb hiány, azaz kockázatok kétségkívül léteznek.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Barbara Kauffmann, kifejtve, hogy az EU sem tartaná támogathatónak a 7 százalékos deficitet jövőre. Aláhúzta: az unió nem látja elfogadhatónak a 7 százalékos deficitet, ha a gazdasági helyzet 2010-ben javul.
Oszkó Péter kérdésre elmondta: a kormány nem számol azzal, hogy a személyi jövedelemadó tervezett alapjának új módja nem állja ki az alkotmányosság kontrollját. Amennyiben ez mégis megtörténik, a kieső 300 milliárd forintos költségvetési bevétel pótlásáról gondoskodni kell - fűzte hozzá.
A 20 milliárd eurós IMF-EU-Világbank pénzügyi csomagból még 5,7 milliárd euró hívható le a jövő év októberéig - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára. Eddig több, mint 14,2 milliárd eurót hívott le Magyarország, s a megállapodás alapján 2010. októberéig további 5,7 milliárd euró hívható le - jelezte Kovács Álmos. Ebből az összegből 3,7 milliárd euró az IMF hitel, további 1-1 milliárd euró az Európai Unió illetve a Világbank által nyújtott kölcsön - tette hozzá.
A GDP 58,1 százaléka a nettó adósság
Simor szerint előre kell menekülni az ERM II-ből
Eurócsatlakozás: nem könnyítenek a feltételeken
A románok estek a legnagyobbat
Szegény Ukrajnát nem csak a járvány húzza
Ezt a bókot! A stabilitás oázisa lettünk
Az euróövezet gazdasági élénkülése növeli a magyar exporttermékek iránti keresletet, ezért a negyedév/negyedéves GDP mutató a jövő év második negyedében pozitívra fordulhat. A magyarországi recesszió eszerint 2008 harmadik negyedévétől legalább másfél évig elhúzódik.
Az IMF megítéléses szerint a jövő év közepére az infláció 3 százalék alá csökken, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig jelentősen, a GDP 0,5 százalékára mérséklődik még ebben az évben.
A magyar kormány nem szándékozik igénybe venni a Nemzetközi Valutaalappal tavaly novemberben kötött készenléti hitel megállapodás hétfőn lezárult negyedik felülvizsgálata után a számára lehívható 792 millió euró részletet, mert enyhült a feszültség a nemzetközi pénzpiacokon, és az alaptól rendelkezésre álló forrás később biztonságot nyújt a külső finanszírozási feltételek előre nem látható romlásából eredő hatások enyhítéséhez - írja az IMF.
A költségvetési kiadások szigorú féken tartására lesz szükség a jövő évi 3,8 százalékos GDP-arányos hiány eléréséhez 2010-ben. Középtávon a hiány jelentős csökkentését kell megvalósítani ahhoz, hogy az államadósság stabilan csökkenő pályára álljon rá. A bankfelügyelet további erősítése, és a bankok döntési hatáskörének ellenőrzése hozzá fog járulni a pénzügyi stabilitás fenntartásához - sorolta követelményeit az IMF.
Az IMF megállapítja: a készenléti hitel megállapodás létrejötte óta jelentős haladás történt a fenntartható költségvetési politikát és a pénzügyi stabilitást szolgáló lépések erősítésében. A kormányzati kiadások tartósan csökkentek, és a 2009-es államháztartási hiánycél megemelésére a tavasszal (a jelenlegi 3,9 százalékra) a túlzott gazdasági hanyatlás elkerülése érdekében került sor.
A pénzügyi szektorban erősödött a bankfelügyelet, és erősödtek a kiigazító lépések keretei. Magyarország teljes mértékben kihasználhatta a nemzetközi pénzügyi feltételek stabilizálódását, miután piaci várakozásokhoz igazodott, és megteremtette a mozgásteret az irányadó kamat óvatos csökkentéséhez - mutat rá az IMF közleménye.
A szeptember végére kitűzött célok az elsődleges költségvetési hiány, az államadósság, az infláció, a devizatartalék tekintetében teljesültek éppúgy, mint a kormányzati hitelnyújtás terve a bankok számára. A bankfelügyelet intézményes rendszerének erősítését szolgáló törvényjavaslatok benyújtása csak minimális késedelmet szenvedett - állapította meg az IMF.
MTI