José Manuel Durao Barroso, a március 8-án kezdődő csúcsértekezlet előkészítéseképpen találkozott a sajtóval. Úgy értékelte, hogy a kormányfői ülésen olyan döntések születhetnek a környezetvédelem és az energiagazdálkodás terén, amelyek messze túlmutatnak az EU határain és időben is a jelenlegi nemzedékeken.
A csúcsot előkészítő eddigi miniszteri EU-találkozókon már lényegében eldőlt, hogy a klímavédelem, az átlaghőmérséklet növekedésének megállítása érdekében az unió kötelezettséget vállal arra, hogy a jövő évtized végére ötödével csökkenti az ózonkárosító gázok, mindenekelőtt a széndioxid kibocsátását - ez az arány 30 százalék lehet akkor, ha más nagy világgazdasági szereplők is csatlakoznak a vállaláshoz.
Legalábbis közös célként fogalmazza meg emellett az EU, hogy a megújítható energiaforrások részesedése 20 százalékra emelkedjen ugyancsak 2020-ig, és ezen belül kötelezően érje el a 10 százalékot a bioüzemanyagok aránya. A csúcsértekezletre marad annak eldöntése, hogy vállalhat-e az EU a közös célkitűzésen túlmutató, egyértelmű kötelezettséget a megújítható források esetében is. Ennek egyelőre főleg kelet-európai tagországok az akadályozói - szegényesebb ilyen forrásaira hivatkozva Magyarország sem támogatja -, miközben a tagállamok nagyobbik hányada megszavazná.
Barroso most úgy fogalmazott, hogy az unió hitelessége és politikai sikere is múlhat ezen a döntésen, ezért a kötelező vállalás mellett foglalt állást. Tettekre kell váltani a szavakat, szögezte le. Hozzátette: olyan kérdésről van szó, amely a lakosság mindennapi életét érinti, és meghatározó lehet a következő generációk életében.
Kérdésekre válaszolva Barroso lehetségesek mondta, hogy a felzárkóztatási uniós támogatásokból segítsék azokat a tagállamokat, amelyeknek a vállalás teljesítése nehézségeket okozhat - értésre adta ugyanakkor, hogy nem közvetlenül e célra adandó segítségről van szó, hanem például a célt szolgáló kutatások finanszírozásáról. Egyetértett azzal is, hogy a tagországoknak egyenlő teherviselést kell biztosítani.
Brüsszelben kedden tartotta magát az a feltételezés, hogy a megállapodás létrejöhet a csúcsértekezleten egy olyan kompromisszum révén, amely lehetővé teszi, hogy a vállalást globális uniós kötelezettségként fogják fel, és azon belül az egyes tagországok teljesítménye eltérő lehet (akár 20 százalék alatt is maradhat). |
Barroso azt hangoztatta, hogy a szövegnek elsősorban előre kell tekintenie, a következő ötven évre, nem pedig vissza a múltba. Arra is emlékeztetett, hogy az EU most olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek minden világpolitikai szereplőt érintenek, globálisak - ilyenek a klímavédelem mellett például a terrorizmus és a bevándorlás is. Az intézményes korszerűsítés - és annak első lépcsőjeként a márciusi dokumentum, amelyet kiadásának leendő helyszínéről máris csupán berlini nyilatkozatként emlegetnek - ezekre lenne hivatott felkészíteni az EU-t.
Szó lesz a csúcsértekezleten az unió nemzetközi versenyképességének alakulásáról is. Barroso számokkal igyekezett alátámasztani, hogy az erre kidolgozott stratégia már kezdi meghozni gyümölcseit. Hangoztatta ugyanakkor annak fontosságát, hogy az unió haladjon tovább az elhatározott foglalkoztatási és gazdasági reformok útján, és javítson jogi szabályozásán is, amely szinten jelentős versenyképességi tényező lehet. Ezekből a folyamatokból a tagállamoknak is ki kell venniük a részüket - emelte ki a bizottsági elnök.
A lakosság ellenzi az atomenergia használatát
UFO-technológiákkal a Föld megmentéséért
Milyen kárt okoztunk a sarkvidékeken?
Magyarország kiemelten veszélyeztetett
Nyakunkon a katasztrófa: tennünk kell valamit