A zsíros állás titka: jó pap holtig tanul

Megerősödtek az alternatív foglalkoztatási formák, például a munkaerő-kölcsönzés, illetve egyre több esetben választják a cégek azt a megoldást, hogy egy egész osztályt kiszerveznek. A vállalati struktúrákból kikerült feladatköröket a nagyobb vállalatok az olcsóbb munkaerő miatt akár más országba is költöztethetik. Az outsourcing leggyakoribb terepe az ügyfélszolgálat és az értékesítés.

Új struktúrák, új elvárások

"Az atipikus foglalkoztatás hozzájárul a versenyképességhez, csökkentheti a tartósan munkanélküliek számát, és a speciális élethelyzetben lévő munkavállalóknak is segíthet a munkaerőpiacra való belépésben" – mondja Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója. "Hazánkban is több mint tíz éve létezik a munkaerő-kölcsönzés, és egyre több embert alkalmaznak ilyen formában a cégek. A tőlünk kölcsönzött munkavállalói létszám a nyár végére elérte az ötezer főt, de úgy érezzük, hogy még nagy a növekedési tartalék ezen a területen."

A gyorsan változó munkaerő-piaci körülményekhez a munkavállalóknak is alkalmazkodniuk kell, tudniuk kell a különböző munkakörök között váltani. Az informatikai tudás, a nyelvismeret és a kommunikációs készség elengedhetetlen, hogy a különböző munkakörök saját rendszereit és folyamait minél gyorsabban megtanulhassák. A felnőttkorban vállalt tanulás egyre gyakrabban a munkahely megtartásának is feltétele - áll a hazai call center-ipar szereplői részvételével szerveződő szakkiállítás, a Budapest Calling szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.

Az információs társadalomban értékes az ember

Az információ szabad áramlásával csökken a technológiai különbség a gazdaságban versengő cégek között. Ennek a folyamatnak a következménye az, hogy felértékelődik a munkaerő: mindinkább a humán erőforrás minősége dönti el, hogy ki nyeri meg a versenyt. A fiatal munkavállalók nagy előnye, hogy jól kiismerik magukat a legújabb technológiában és már a globalizált világban nőttek fel. Folyamatosan nagy mennyiségű információ veszi körbe őket, ami felkészíti őket a folyamatos tanulásra.

"A ´90-es években születettek – az úgy nevezett Y generáció tagjai – számítógépekkel együtt nőttek fel, igen gyakorlatiasak, és remekül eligazodnak az interneten. A párhuzamosan végzett tevékenységek miatt a munka és a magánélet határvonala elmosódik bennük, emiatt a munkát is élvezni akarják, és nehezen viselik az őket korlátozó szabályokat, a hierarchikus rendszereket. Tisztában vannak azzal, hogy mit szeretnének elérni, és nagyon tudatosan dolgoznak a saját célkitűzéseikért" – mondja Bacher János, a GfK Hungária kutatási igazgatója.

Már a felsőoktatásban vadásznak a tehetséges hallgatókra a vállalatok: állásbörzéket szerveznek, ösztöndíjakat alapítanak, részt vesznek az egyetemek gyakorlati képzéseiben, szakmai versenyeket rendeznek és az oktatókkal is megpróbálnak minél jobb viszonyt kialakítani – hátha segítenek a legjobb képességű hallgatók megkeresésében.

Az elitegyetemek tízszeres fizetést jelenthetnek

"Nyugaton az elitegyetemek – a valódi elitegyetemekre gondolok – és a munkaerőpiac közötti együttműködés példaértékű. Gyakran a vállalatok által is támogatott, piaci igényeket kiszolgáló képzések garantálják a diplomások elhelyezkedését, ráadásul a munkáltatók busásan meg is fizetik a neves alma materekről kikerülteket – egy harvardi, stanfordi vagy princetoni papír akár tízszeres szorzót is jelenthet a bértárgyalásnál. A munkáltatók most BA-MA diplomával rendelkező szakértelmiségiek helyett szakembereket keresnek. A Corvinus által indított másoddiplomás képzések ezt a piaci igényt szolgálják ki, sőt gyakran elébe is mennek. A tavaly akkreditált ügyfélkapcsolati szakképzésünkkel is éppen erre törekszünk" – véli Gáspár Pál Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetének igazgatója.

Privátbankár