.jpg){kind=logo}
A Mol elnök-vezérigazgatója a sokak érdekét sértő, százmilliós INA-költségcsökkentésre vezeti vissza az őt és a társaságot ért támadásokat Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a sokak érdekét sértő, százmilliós INA-költségcsökkentésre vezeti vissza az őt és a társaságot ért támadásokat, az állam megjelenése a Molban nem lesz kihatással a cég működésére, és nem tart a lex Mol esetleges átírásától sem.
A hvg.hu-nak adott interjúban Hernádi arról is beszélt, hogy újabb fogást keresnek a Nyugat-Balkánon sikeresen terjeszkedő Molon, és most azért vették őt magát célba, mert a 2003 óta zajló támadások sikertelenek voltak. Az INA feletti irányítás megszerzésének hátteréről azt mondta: a Mol - az OMV-t megelőzve - a legjobb ajánlattal nyerte meg 2003-ban a nyilvános tendert, s ezzel 25 százalék plusz 1 részvény tulajdont szerzett a horvát olajtársaságban.
A korábbi megállapodás több fejezete 2008-ban lejárt, s időközben a Mol az INA legnagyobb részvényese lett. A horvát kormány 44,84 százaléknyi részvénnyel azt szerette volna, hogy beleszólása legyen, kik szereznek részesedést az INA-ban, ami érthető - mondta Hernádi Zsolt. Ezért ragaszkodtak egy új megállapodáshoz, amely garantálja, hogy a stratégiai döntésekbe továbbra is vonják be a horvát kormányt. Közben 2008-ban beütött a válság, az INA-nak pedig semmilyen tartaléka nem volt. Úgy nézett ki, hogy decemberre technikailag csődbe megy. A nagy tartalékokkal rendelkező Molnak a horvát kormánnyal közösen meg kellett mentenie a céget.
A Mol-részvénytulajdonáról azt mondta Hernádi: az állam a kivásárlással stabilizálta a Mol részvényesi struktúráját. Arra a híresztelésre, miszerint a parlament bármikor módosíthatja a lex Molt és előírnák, hogy az állam szavazati súlya nem limitálható a tulajdoni arányánál kisebb mértékre, Hernádi Zsolt azt mondta: "a legfontosabb előírások a Mol alapszabályában vannak. Így az is, amely leszögezi, hogy egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 10 százalékát függetlenül attól, hogy mekkora részesedése van a cégben. A lex Mol annak idején főleg politikai kinyilatkoztatás volt, erős jelzés, hogy egységfront van a Mol mögött minden ellenséges felvásárlási szándékkal szemben."
A Mol közel egymilliárd dolláros terjeszkedési lehetőségeiről is beszélt az elnök-vezérigazgató. "Az éves beruházásaik legnagyobb részét szénhidrogén-kutatásra és kitermelésre tervezik fordítani Oroszországban, Kurdisztánban, Szíriában, Pakisztánban, Horvátországban, valamint hazai területeken. Horvátországban először a háború, majd a forráshiány miatt a kutatásba és a termelésbe nem fektettek eleget, így most ezt pótoljuk. Javítják a finomítók hatékonyságát is. Szlovéniában most vettünk egy kúthálózatot."
A Nabucco gázvezeték témáját érintve Hernádi úgy fogalmazott: "a Nabucco egy fantasztikus projekt, de nagyon komoly politikai támogatásra van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön.... Pénzügyi oldalról is kormányközi megállapodások kellenek, mert jelenleg a projekt adottságai nem nagyon teszik lehetővé, hogy tisztán gazdasági megtérülési számítások alapján rentábilis legyen."
hvg.hu, Privátbankár
A hvg.hu-nak adott interjúban Hernádi arról is beszélt, hogy újabb fogást keresnek a Nyugat-Balkánon sikeresen terjeszkedő Molon, és most azért vették őt magát célba, mert a 2003 óta zajló támadások sikertelenek voltak. Az INA feletti irányítás megszerzésének hátteréről azt mondta: a Mol - az OMV-t megelőzve - a legjobb ajánlattal nyerte meg 2003-ban a nyilvános tendert, s ezzel 25 százalék plusz 1 részvény tulajdont szerzett a horvát olajtársaságban.
A korábbi megállapodás több fejezete 2008-ban lejárt, s időközben a Mol az INA legnagyobb részvényese lett. A horvát kormány 44,84 százaléknyi részvénnyel azt szerette volna, hogy beleszólása legyen, kik szereznek részesedést az INA-ban, ami érthető - mondta Hernádi Zsolt. Ezért ragaszkodtak egy új megállapodáshoz, amely garantálja, hogy a stratégiai döntésekbe továbbra is vonják be a horvát kormányt. Közben 2008-ban beütött a válság, az INA-nak pedig semmilyen tartaléka nem volt. Úgy nézett ki, hogy decemberre technikailag csődbe megy. A nagy tartalékokkal rendelkező Molnak a horvát kormánnyal közösen meg kellett mentenie a céget.
A Mol-részvénytulajdonáról azt mondta Hernádi: az állam a kivásárlással stabilizálta a Mol részvényesi struktúráját. Arra a híresztelésre, miszerint a parlament bármikor módosíthatja a lex Molt és előírnák, hogy az állam szavazati súlya nem limitálható a tulajdoni arányánál kisebb mértékre, Hernádi Zsolt azt mondta: "a legfontosabb előírások a Mol alapszabályában vannak. Így az is, amely leszögezi, hogy egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 10 százalékát függetlenül attól, hogy mekkora részesedése van a cégben. A lex Mol annak idején főleg politikai kinyilatkoztatás volt, erős jelzés, hogy egységfront van a Mol mögött minden ellenséges felvásárlási szándékkal szemben."
A Mol közel egymilliárd dolláros terjeszkedési lehetőségeiről is beszélt az elnök-vezérigazgató. "Az éves beruházásaik legnagyobb részét szénhidrogén-kutatásra és kitermelésre tervezik fordítani Oroszországban, Kurdisztánban, Szíriában, Pakisztánban, Horvátországban, valamint hazai területeken. Horvátországban először a háború, majd a forráshiány miatt a kutatásba és a termelésbe nem fektettek eleget, így most ezt pótoljuk. Javítják a finomítók hatékonyságát is. Szlovéniában most vettünk egy kúthálózatot."
A Nabucco gázvezeték témáját érintve Hernádi úgy fogalmazott: "a Nabucco egy fantasztikus projekt, de nagyon komoly politikai támogatásra van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön.... Pénzügyi oldalról is kormányközi megállapodások kellenek, mert jelenleg a projekt adottságai nem nagyon teszik lehetővé, hogy tisztán gazdasági megtérülési számítások alapján rentábilis legyen."
hvg.hu, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
