A BDO Stoy Hayward üzleti tanácsadó és könyvvizsgáló cégcsoport londoni részlege által szerdán kiadott 12 oldalas javaslatcsomagban az áll, hogy a cég által vizsgált országcsoportból a társasági adót legnagyobb mértékben csökkentő gazdaságokban - Magyarországon, Írországban, Szlovákiában és Lengyelországban - volt a legnagyobb a teljes adóbevételek e lépéssel összefüggésbe hozható, részarányos növekedése.
Az elemzés szerint "úgy tűnik", hogy a társasági adó csökkentésének "számos" kedvező hatása van. A gazdasági aktivitás élénkülése ugyanis növeli a más adónemekből - általánosságban a fogyasztási jellegű adókból, mint például az áfa, valamint a munkáltatói járulékokból és a személyi jövedelemadóból - eredő bevételeket.
A BDO Stoy Hayward felidézi, hogy amikor a jelenlegi munkáspárti brit kormány 1997-ben hatalomra került, Nagy-Britanniában volt az egyik legalacsonyabb társasági adó az EU-ban, sőt az OECD-térség egészében. Azóta azonban számos, hagyományosan magas adóztatású nyugat-európai országban a - jelenleg 28 százalékos - brit társasági adókulcs alá csökkentették ezt az adófajtát. Ráadásul "a világgazdaság újoncai", köztük a közép- és kelet-európai feltörekvő gazdaságok azzal a kifejezett céllal alakították át költségvetési rendszereiket, hogy alacsonyabb társasági adókulcsokkal ösztönözzék a működőtőke-beáramlást.
Észtország például a társaságiadó-reform "szélsőséges" példáját valósította meg: ezt az adónemet egyszerűen eltörölte, ehelyett a részvényeseket adóztatja a vállalattól kapott juttatások után, áll a BDO Stoy Hayward szerdai londoni elemzésében. E politika hatásairól még nincsenek tanulmányok, de az eset jelzi, hogy a feltörekvő gazdaságok készek "nagyon kreatív, sőt provokatív" megközelítésekre adórendszerük alakításában a külföldi befektetésekért folytatott versenyben, írták a londoni tanácsadó cég szakértői.
Az elemzés két reformlehetőséget javasol a brit kormánynak. Az egyik alapján 10-15 százalékra csökkentenék a vállalati nyereségadót, a másik ennek az adófajtának az eltörléséről szól, azzal, hogy ehelyett a részvényeseknek kiosztott vállalati nyereséghányadot adóztatnák meg.
A BDO Stoy Hayward a változtatás indokául brit cégvezetők körében elvégzett felméréseket idéz, amelyek szerint a brit közép- és nagyvállalatok pénzügyi döntéshozóinak 38 százaléka foglalkozott már a cég külföldre telepítésének gondolatával a "bonyolult és költséges" brit társaságiadó-rendszer miatt.
Adóváltozások: van még ötlete a szocialistáknak
Rosszul járunk az adócsökkentéssel? Úgy érezzük
Adótrükk: amit nyerünk a vámon, elveszik réven
A fehéredés önmagában még nem csodaszer