Simor András szerint a magyar és külföldi befektetők felé egyértelmű jelzéseket kell tenni annak érzékeltetésére, hogy az ország versenyképessége változhat
Simor András szerint a magyar és külföldi befektetők felé egyértelmű jelzéseket kell tenni annak érzékeltetésére, hogy az ország versenyképessége változhat, növekedése gyorsulhat a jövőben. Az MNB elnöke ezt azon a beszélgetésen mondta, amelyen az "Európai társadalmi jelentés 2008" című tanulmány kapcsán vitatták meg a magyar gazdaság foglalkoztatási és jövedelempolitika fontosabb kérdéseit.
A jegybankelnök hangsúlyozta: "a befektetők a nyerteseket szeretik, Magyarország jelenleg rosszul áll a régiós versenyben, apró farigcsálásokkal már nem lehet változtatni a mostani helyzeten, több területen egyszerre kell gyors változást elérni".
Simor András kifejtette: a számok tükrében a magyar gazdaság fejlettségéhez képest a munkaerő költségei magasabbak idehaza, mint a régiós versenytársak esetében. Az elmúlt évek gazdasági teljesítménye pedig azt tükrözi, hogy megszűnt "a munka oldaláról való hozzájárulás a magyar GDP-hez, sőt a tőke megalapozta hozzájárulás is mérséklődött" - emelte ki a jegybank-elnök. Hozzátette: a jegybank adatsorai szerint míg az elmúlt években a magyarországi feldolgozóiparban csökkent a foglalkoztatottság, addig Csehországban emelkedett.
Simor András összességében négy olyan tényezőt nevezett meg, amelyek miatt Magyarország teljesítménye alatta marad a régiós szomszédoknak. Első helyen a magyar "adóéket" említette, vagyis a bruttó bérköltség és a ténylegesen kifizetett összeg közötti terheket, második helyen a magas és emelkedő minimálbért, harmadikként az alacsony aktivitási rátát, végezetül az alacsony végzettségűek kifejezetten alacsony szintű foglalkoztatottságát.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke kiemelte: egyedül a szociális kiadások változtatásával nem lehet elérni azt, hogy az országban a foglalkoztatás emelkedjen, a versenyképesség javuljon. Véleménye szerint olyan adóváltoztatásokat kellene végrehajtani, amelyek a mostaninál nagyobb arányú foglalkoztatást ösztönöznek.
Vértes András maliciózusan megjegyezte: a rendszerből egyik napról a másikra nem lehet több ezer milliárd forintot kivenni, és megítélése szerint az inaktívak munkaerőpiacra való visszavezetése is nagy gond, azok kora és iskolai végzettségük alacsony volta miatt. Ezzel együtt megjegyezte: a nagy ellátórendszerek nem képesek megállapítani a "rászorultságot", az önkormányzati rendszert kellene teljesen átalakítani, mert az egyes települések szintjén mindenki jól tudja, kiknek van valójában szüksége segélyekre.
Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára elmondta: a szociális kiadások relatív csökkentésével lehetne előrelépni, és ezzel növelni lehetne a gazdasági hatékonyságot, de legalább ilyen fontos az, hogy a szociális kiadások szerkezetét kellene átalakítani. Véleménye szerint nagy gond az, hogy különösen az 50 év felettieknél nő meg az inaktivitás, ennek a korcsoportnak a munkába való visszavezetésére kellene megoldásokat találni. Emellett pedig a nyugdíjrendszerben a rugalmas nyugdíjba vonulás felé kellene elmozdulni és növelni kellene Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatást is.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója Magyarország gazdasági adatait több tekintetben is összehasonlította Szlovákiáéval. Az adatok alapján összegezte: Magyarország nemcsak a szociális kiadások, hanem az állami kiadások összes területén is nagyobb költekezést folytat, mint az északi szomszéd ország. Egyedül a szociális kiadásokra Szlovákia 5 százalékponttal kevesebbet költ mint Magyarország. Alapvetően tehát nemcsak a szociális gondoskodás területén, hanem a fiskális politika minden vonatkozásában Magyarországon pazarlóbb gazdálkodás folyik, mint Szlovákiában - hangoztatta.
Palócz Éva szerint a nyugdíjrendszeren, a nyugdíjkifizetéseken is változtatni kell. Úgy fogalmazott: szakítani kellene már azzal az elképzeléssel, hogy a nyugdíjasok jelentik a társadalom szegény rétegét. Aláhúzta: napjainkban egyre nagyobb összegű nyugdíjakat fizetnek ki, nem ritkák a havi 200-300 ezer forintos nyugdíjak sem, és míg 2001-ben az átlag nyugdíj 62 ezer forint volt, ezzel szemben tavaly már az átlag nyugdíj mintegy 70 ezer forintra nőtt havonta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Simor András szerint a magyar és külföldi befektetők felé egyértelmű jelzéseket kell tenni annak érzékeltetésére, hogy az ország versenyképessége változhat .jpg)
.jpg)
Nehéz idők idején is. 
