.jpg)
Az EP ösztönözné a munkavállalók szabad mozgását az egységes piacon belül, és az Európai Bizottságtól a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó átfogó stratégia megalkotását várja.
A szöveg kitér az adminisztratív terhek csökkentésére, a környezetvédelem fontosságára is. A jelentéstervezetben az áll, hogy "a fenntartható és versenyképes energiahasználatot ösztönző egységes piaci politika létfontosságú e célok eléréséhez". A szövegben a parlament üdvözli az uniós állam- és kormányfők ezirányú lépéseit, "sajnálja azonban, hogy nem hangsúlyozták kellőképpen az atomenergia lehetséges szerepét".
Az EP felkéri az unió bizottságát, hogy kezdeményezze az általános érdekű szolgáltatások jogállásával kapcsolatos jogi bizonytalanságok elhárítását, különös tekintettel az állami támogatás és a közbeszerzés szabályaira. A parlament szerint "csak a következetes fogyasztóvédelemmel párosuló társadalmi kohézió vezethet arra, hogy a polgárokban jobban tudatosuljanak az egységes piac vívmányai által nyújtott előnyök".
A jelentésről folytatott vitához benyújtott hozzászólásában Harangozó Gábor, az EP szocialista frakciójának képviselője három területet jelölt meg, ahol szerinte még lépéseket kell tenni. Először is - szögezte le - meg kell szüntetni a ma még meglévő piaci korlátozásokat, így a szabad munkaerő-áramlás korlátait. Még mindig vannak olyan tagállamok, így Franciaország, Németország, amelyekben hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a magyar munkavállalók - hívta fel a figyelmet Harangozó.
Másodsorban - folytatta a képviselő -, ahol szükséges, ott egységesíteni kell a szabályozásokat, mivel jelenleg a nem harmonizált ágazatok még a belső piac 50 százalékát képezik, ilyen például a bankszektor. Magyarországon - jegyezte meg - még ma is irreálisan magas a bankszámlák fenntartásának költsége, és több uniós országgal ellentétben hazánkban fizetni kell a bankautomaták használatáért is, ami jelentősen csökkenti a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességét a nyugat-európai cégekhez képest.
Végezetül azt szorgalmazta Harangozó Gábor, hogy tegyék hatékonyabbá a leszakadó régiók felzárkóztatását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legszegényebb magyarországi régióban - az észak-alföldiben - az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az uniós átlag fele, míg a leggazdagabb londoni régióban több mint hétszer ennyi jövedelem jut egy főre. "Ilyen nagy különbségek láttán illúzió egységes piacról beszélni" - állapította meg.
Élelmiszerárak: nem unióellenes az áfacsökkentés (hanganyag)
Eurózóna: semmi meglepetés
Az európai gazdaság szerkezetével van a gond (hanganyag)
MTI