Aki az olcsóságra hajt, nem megy semmire
Most már a feltörekvő piacokon sem lehet csak olcsó termékekkel sikert elérni, ennek az országcsoportnak is minőséget kell kínálni, ha a vállalatok meg akarják itt vetni a lábukat, áll az Economist Intelligence Unit (EIU) Londonban kiadott globális felmérésében.
A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző cége 1300, felzárkózó piaci gazdaságokban működő - évente legalább 100 millió dolláros forgalmat lebonyolító - nagyvállalat igazgatóit kérdezte arról, hogy mi határozza meg a piaci sikert a térségben.
A felmérésbe bevont cégek vezetőinek 56 százaléka azt mondta, hogy a kínált áru, illetve szolgáltatás minősége az elsődleges tényezője vállalata piaci teljesítményének; a versenyképes ár (41 százalék) és az erőteljes márkavonzerő (24 százalék) csak a minőség után következik.
Mindemellett kiderült az is, hogy a vizsgált cégek - amelyeknek negyede évente 10 milliárd dollárnál nagyobb bevételt ér el - az esetek igen nagy többségében nemcsak költségcsökkentés, vagy a helyi természeti erőforrások kiaknázása végett települtek a feltörekvő térségbe. Az EIU által kérdezett vállalatvezetők 71 százaléka mondta azt, hogy a cége székhelyéül szolgáló ország belső piaca a legfőbb tényezője a jelenlétnek. Az alacsonyabb termelési költségeket 28 százalék, az ásványi kincsek közelségét csak 13 százalék nevezte elsődleges szempontnak.
A felmérésbe bevont vállalatok vezetőinek 87 százaléka derűlátóan ítéli meg a következő két év bevételi kilátásait, és mindössze 3 százalékuk pesszimista. A megkérdezettek 79 százaléka a profitkilátásokat is jónak tartja, és csak 6 százalék adott borúlátó választ e kérdésre.
Az EIU szerint mindezt alátámasztja, hogy a vizsgált nagy feltörekvő gazdaságok közül sokban az átlagos személyi jövedelem várhatóan csaknem megkétszereződik a 2000-2012 közötti időszakban.
Kínában például 2000 óta - a hatalmas lakosságszám ellenére - 50 százalékkal nőtt az egy főre jutó jövedelem, kevesebb mint négyezer dollárról az idei évre várt csaknem hatezer dollárra, és 2012-ig - vásárlóerő-paritáson számolva - valószínűleg meghaladja a hétezer dollárt, áll az EIU előrejelzésében.
Az elemzés szerint Oroszországban már most több mint a kétszerese a fejenkénti átlagjövedelem a 2000-ben mért szintnek, és az idén eléri a 16 ezer dollárt, 2011-ben pedig már jó eséllyel 20 ezer dollár felett lesz.
A felmérésbe a 15 legnagyobb felzárkózó piaci gazdaságot vonták be; Közép- és Kelet-Európából Lengyelországot és Oroszországot. Az EIU megjegyzi, hogy az úgynevezett fejlett világon kívüli országok az elmúlt évtizedekben még egyet jelentettek a kockázattal, a térség kockázati alapmutatói azonban ütemesen javulnak.
A ház kockázati modellje több kritérium alapján számszerűsíti az adott térség vagy ország támasztotta általános befektetési rizikót, 0-tól (kockázatmentes) 100-ig (szélsőségesen nagy kockázat). Lengyelország esetében például az átfogó index 2002 és 2008 között 5 ponttal, 35-ről 30-ra, Oroszországban 59-ről 57-re, Kínában 51-ről 47 pontra csökkent.
Öveket becsatolni: Kelet-Európa földet ér!
A kivásárláson jár a külföldi tőke esze
Boltot keres? Irány a reptér!
A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző cége 1300, felzárkózó piaci gazdaságokban működő - évente legalább 100 millió dolláros forgalmat lebonyolító - nagyvállalat igazgatóit kérdezte arról, hogy mi határozza meg a piaci sikert a térségben.
A felmérésbe bevont cégek vezetőinek 56 százaléka azt mondta, hogy a kínált áru, illetve szolgáltatás minősége az elsődleges tényezője vállalata piaci teljesítményének; a versenyképes ár (41 százalék) és az erőteljes márkavonzerő (24 százalék) csak a minőség után következik.
Mindemellett kiderült az is, hogy a vizsgált cégek - amelyeknek negyede évente 10 milliárd dollárnál nagyobb bevételt ér el - az esetek igen nagy többségében nemcsak költségcsökkentés, vagy a helyi természeti erőforrások kiaknázása végett települtek a feltörekvő térségbe. Az EIU által kérdezett vállalatvezetők 71 százaléka mondta azt, hogy a cége székhelyéül szolgáló ország belső piaca a legfőbb tényezője a jelenlétnek. Az alacsonyabb termelési költségeket 28 százalék, az ásványi kincsek közelségét csak 13 százalék nevezte elsődleges szempontnak.
A felmérésbe bevont vállalatok vezetőinek 87 százaléka derűlátóan ítéli meg a következő két év bevételi kilátásait, és mindössze 3 százalékuk pesszimista. A megkérdezettek 79 százaléka a profitkilátásokat is jónak tartja, és csak 6 százalék adott borúlátó választ e kérdésre.
Az EIU szerint mindezt alátámasztja, hogy a vizsgált nagy feltörekvő gazdaságok közül sokban az átlagos személyi jövedelem várhatóan csaknem megkétszereződik a 2000-2012 közötti időszakban.
Kínában például 2000 óta - a hatalmas lakosságszám ellenére - 50 százalékkal nőtt az egy főre jutó jövedelem, kevesebb mint négyezer dollárról az idei évre várt csaknem hatezer dollárra, és 2012-ig - vásárlóerő-paritáson számolva - valószínűleg meghaladja a hétezer dollárt, áll az EIU előrejelzésében.
Az elemzés szerint Oroszországban már most több mint a kétszerese a fejenkénti átlagjövedelem a 2000-ben mért szintnek, és az idén eléri a 16 ezer dollárt, 2011-ben pedig már jó eséllyel 20 ezer dollár felett lesz.
A felmérésbe a 15 legnagyobb felzárkózó piaci gazdaságot vonták be; Közép- és Kelet-Európából Lengyelországot és Oroszországot. Az EIU megjegyzi, hogy az úgynevezett fejlett világon kívüli országok az elmúlt évtizedekben még egyet jelentettek a kockázattal, a térség kockázati alapmutatói azonban ütemesen javulnak.
A ház kockázati modellje több kritérium alapján számszerűsíti az adott térség vagy ország támasztotta általános befektetési rizikót, 0-tól (kockázatmentes) 100-ig (szélsőségesen nagy kockázat). Lengyelország esetében például az átfogó index 2002 és 2008 között 5 ponttal, 35-ről 30-ra, Oroszországban 59-ről 57-re, Kínában 51-ről 47 pontra csökkent.
Öveket becsatolni: Kelet-Európa földet ér!
A kivásárláson jár a külföldi tőke esze
Boltot keres? Irány a reptér!
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
