A devizahitelesek szeptember 29-e óta igényelhetik az egyösszegű végtörlesztést rögzített árfolyamon. Svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon, december 30-ig élhetnek a lehetőséggel. Ennek kapcsán megkerestük a Magyar Nemzeti Bankot, a Magyar Bankszövetséget és a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületét.
A Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordul
A Magyar Bankszövetség Elnöksége közleményben azt a tájékoztatást adta, hogy megtárgyalták és támogatják a végtörlesztésről szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadvány tervezetét. A szövetség elnöksége döntött a benyújtásról, és érintett tagbankjainak is javasolta a csatlakozást.
A beadvány részletesen kifejti a törvény alkotmányellenességét alátámasztó indokokat, mind a megalkotásának módjára, mind a tartalmi rendelkezéseire vonatkozóan.
A Magyar Bankszövetség - a Köztársasági Elnöknek írt levele után - következő lépésként az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy állapítsa meg a törvény alkotmányellenességét, és semmisítse meg azt.
A kérdés kiemelt társadalmi jelentőségére tekintettel a Magyar Bankszövetség kéri, hogy a beadványt az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyalja.
Az MNB felhasználja eszközeit
Megkerestük a Magyar Nemzeti Bankot is, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a jegybank a végtörlesztéshez szükséges deviza rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat a közeljövőben hozza nyilvánosságra.
Korábban Simor András, az MNB elnöke elmondta, hogy a forint árfolyam stabilitásának fenntartása érdekében a Monetáris Tanács úgy határozott, a devizatartalékok terhére készek a bankok rendelkezésére bocsátani az előtörlesztéshez szükséges pénzmennyiséget. Azóta már meg is hirdették az eurótendereket.
A jegybankelnök a legutóbbi kamatdöntés követően azt is kifejtette, hogy a fix árfolyamon történő végtörlesztés lényegében egyenértékű egy jelentős adósságelengedéssel. Akkor elmondta, úgy látják, hogy a programban a devizaadósok egy kis része tud csak részt venni, ami becsléseik szerint az 5550 milliárdos teljes állomány 20 százalékát érintheti.
Simor András akkor hozzátette, hogy az adósok jelentős része nem rendelkezik ehhez elegendő megtakarítással, a forinthitelek kihelyezésére pedig igen alacsonynak tűnik a hajlandóság a bankok részéről. A fizetési késében levőkért és az átstrukturált hitelesekért, vagy magas hitelfedezeti rátával rendelkezőkért pedig az MNB szerint nem valószínű, hogy harcolnának a bankok (ez az adósok 60 százaléka). Ezek ellenére a jegybankelnök hangsúlyozta, a bankrendszer számára ez is nagy érvágást jelenthet, ami ronthatja a gazdaság növekedési kilátásait.
Aki tud, rámozdul a lehetőségre
Gajcsik Éva, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének szakértője elmondta, hogy azt tapasztalják, aki meg tud mozdulni ezügyben, megpróbál összeszedni minden létező megtakarítást, hogy a különbözetre forinthitelt is felvéve kiváltsa a deviza alapú kölcsönét.
Csak a "tehetőseknek" kedvez?
A szakértő szerint a végtörlesztés mindenkinek megoldás, aki valamilyen módon pénzhez tud jutni, vagy hitelképes – várhatóan sokan forinthitellel váltják ki devizakölcsönüket. Ebben az esetben viszont felmerül az az aggály, hogy mennyire gyors a folyamat, mert időben "azért jól be vagyunk szorítva". Gajcsik Éva attól tart, hogy sok olyan problémás ügy lesz, ahol bár elkezdődik a kiváltás, a megadott időkeretből viszont kicsúszhatnak a sok papírmunka miatt. Hozzátette, fontos lesz majd annak a visszamérése is, hányan akarnának és hányan nem fognak tudni végtörleszteni.
A takarékok harcba szállnak a végtörlesztőkért A takarékfiók-hálózatban 10-11 százalék közötti hiteldíjjal juthatnak forinthitelhez a végtörlesztésben gondolkodó ügyfelek. Részletek>> |
A szakértő szerint aggályos az is, hogy sokan a végtörlesztés miatt minden megtakarítást, ami a fogyasztást vagy valamilyen dolognak a beszerzését szolgálhatta volna, most erre fordítják, így a fogyasztás élénkülése évekkel el fog tolódni. Gajcsik Éva úgy gondolja, hogy ez a gazdaságra nagyon rossz hatással lesz.
Egy drága hitellel akár sokkal rosszabbul is járhatunk
Emlékeztetett rá, hogy jelen pillanatban is 240 forint fölött van a svájci frank árfolyama, így aki csak teheti, végtörleszteni szeretne. A szakértő úgy látja, itt merül fel a következő probléma. Ugyanis bár zéró toleranciát hirdettek meg az uzsorások ellen, de aki mindenáron pénzhez akar jutni, elképzelhető, hogy egy ilyen megoldásba is belemenne. Lehetnek olyanok is, akik személyi kölcsönöket, "1 millió forintokat" vesznek majd fel rövid távra - ebben pedig óriási veszélyek vannak. Úgy véli, ezek kockázatával ilyenkor talán senki sem foglalkozik, csak arra gondolnak, hogy minél előbb megszabaduljanak devizahitelüktől. Csakhogy aztán ezeket a kölcsönöket is vissza kell fizetni...
Váratlan az óriási érdeklődés
Gajcsik Éva szerint sokszor elhangzik, hogy ezt a problémát globálisan kell kezelni és minden érintett részére kell megoldást nyújtani. Csakhogy a devizahitelesek problémáira érkező új lehetőségek csepegtetve jönnek, és hol a legrosszabb helyzetűeknek, hol pedig a legjobb helyzetűek számára érkezik valami. Ezért szerinte sokan kivárnak.
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél előzetesen azt várták, keveseket érdekel majd a végtörlesztés lehetősége, a telefonokból és személyes megkeresésekből viszont kiderült, hogy igen nagy számban szeretnének élni vele.
Akinek ez a lehetőség elérhetetlen, Gajcsik Éva szerint nem tehet mást, minthogy imádkozik, hogy „valakinek a fejéből kipattanjon egy másik ötlet, amellyel majd élni tud." Megjegyezte, hogy nem csak ebben a kérdésben, hanem más területeken is egyeztetések nélkül, vagy minimális egyeztetésekkel történnek a változások. Kifejtette, hogy nem lehet tudni, hogy mire lehet számítani és hogy milyen új ötletek merülnek fel.
Három év alatt 5000 ingatlan vesz meg a kormány a hiteladósoktól a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által. Az ingatlanban ezután a hiteladós bérlőként maradhat, és ha rendeződik helyzete, visszavásárolhatja. A bérleti díjat rendeleti úton szabályozza a kormány, a szociális helyzetet figyelembe véve. Részletek>> |
Óriásiak a kockázatok!
A szakértő szerint az emberek sokszor nem hajlandóak kellőképpen tekintettel lenni arra, hogy mire kell ügyelniük egy ilyen helyzetben, általában - sokszor érthető módon - az aktuális problémát érzik a legnagyobbnak, jelen pillanatban azt, hogy elveszthetik az otthonukat, és innentől kezdve kevésbé érdekli őket a kockázat. Gajcsik Éva úgy tapasztalja, inkább az számít, hogy a környezetünk mit mond, mint az, mit írnak a felvilágosító kiadványok.
Elmondta, hogy az előző árfolyamrögzítési javaslatcsomag előtt féléves egyeztetés folyt, és hiába mondták sokan, hogy nem oldja meg a problémát, augusztusban mégis életbe lépett. Ráadásul több devizahiteles élt is vele, így a rá másfél hónapra megjelenő újabb lehetőséggel szemben egy sokkal kedvezőtlenebb formában váltották át hitelüket. A mostani rögzítés pedig elmondása mindenféle szerint egyeztetés nélkül jelent meg.
A szakértő szerint egy biztos: akinek van pénze, meg tudja oldani a végtörlesztést december végéig - ez a tehetősebb réteg -, akinek pedig nincs, minden követ megmozgat majd, hogy élni tudjon a lehetőséggel.
Privátbankár - Szilágyi Balázs