Alapkamat: nincs fordulat, az MNB szerint a 6-os a nyerő szám

Az elemzők szinte kivétel nélkül a kamat szinten tartására számítottak.

A döntést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy korábbi hétfői napok helyett első ízben kedden tartott ülésen a tanács tagjai egyhangúlag a kamat szinten tartása mellett voksoltak.

Simor András jegybankelnök indoklásában elmondta, hogy a hazai infláció kedvező alakulása, valamint a külső kockázatok eredőjeként úgy vélték a tanács tagjai, hogy a jelenlegi alapkamatszinttel tudják leginkább támogatni, hogy az infláció 2012 végére a hiánycél közelébe csökkenjen.

A jegybanki alapkamat alakulása

Az MNB elnöke elmondta, az ülésen csupán ez az egy javaslat volt, mivel a monetáris tanács úgy látja, hogy bár a költségsokkok miatt az infláció idén akár meg is haladhatja a 3%-os célt, de jövő év végéig a várt szintre kerülhet.

A részletekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a növekvő nyersanyagárak fokozatosan megjelennek a maginflációban, emellett pedig a gyenge belső kereslet és a 10% feletti munkanélküliség jelentik a főbb kockázatokat.

Kifejtette, úgy vélik, hogy a magas munkanélküliség fegyelmező ereje pozitív hatást fog gyakorolni a 2012-es inflációra.

Simor András kiemelte azt is, hogy az elmúlt egy hónapban nem érkezett olyan adat, amely az inflációs előrejelzés alappályáját módosította volna.

Örömtelinek nevezte, hogy a fogyasztói árak növekedési üteme már rég nem volt olyan alacsony szintű, mint most.

Nem jött jól a svájci frank erősödése

A monetáris tanács tagjai a reálgazdasági folyamatokkal kapcsolatban nem láttak lényegi változást, és úgy vélik, folytatódhat a gazdaság lassú élénkülése, azonban a fogyasztás továbbra is alacsony szinten maradhat, a munkanélküliség pedig tartósan 10% fölötti lehet - az aktivitási ráta élénkülése mellett ugyanis csak lassan tud bővülni a foglalkoztatás.

Bíztatónak nevezte, hogy a külső kereslet alapján a gazdaság élénkülni látszik, ami különösen annak fényében kedvező, hogy a lakossági fogyasztás továbbra sem bővül. Az elmúlt időszakban voltak ugyan, akik többletforrásokhoz jutottak (adóváltozások, nyugdíjpénztárak kifizetése, otthonvédő csomag), ennek hatását azonban egyelőre nem érezni ezen a téren.

Simor András hozzátette, hogy a svájci frank erősödése is kedvezőtlenül érintheti ezt a folyamatot.

A jegybankelnök a legnagyobb pozitívumnak azt tartja, hogy a lassú importnövekedés miatt a fizetési mérlegünk tartósan többletet mutat, mivel ez hozzájárulhat az ország stabilitásához.

A kockázatok közül a legsúlyosabbnak az eurózóna perifériájának válságát nevezte meg az MNB elnöke. Ennek kezelésének sikeressége pedig Simor András szerint befolyásolhatja a monetáris politika alakulását is.

A bankrendszer stabilitásával kapcsolatban megjegyezte, hogy az MNB tavaly októberi stressztesztjében a jelenlegieknél sokkal extrémebb árfolyamokkal számoltak, és mivel akkor a bankok ennek megfeleltek, úgy érzik, hogy a likviditás és tőkehelyzet alapján a bankrendszer sztressztűrőképessége megfelelőnek látszik.

A következő kamatdöntő ülés augusztus 23-án lesz.

"Nem lehet opció a kamatvágás" Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint a változatlanul hagyott 6%-os jegybanki alapkamat a piaci várakozásoknak megfelel. Az utóbbi hónapok inflációs számai ugyan kellemes meglepetést okoztak, azonban a feszültebb nemzetközi környezet miatt a jegybank számára jelenleg nem lehet opció a kamatvágás. Tavasz közepe óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de gyengülő trendbe került a forint, emelkednek a hosszabb lejáratú állampapír-hozamok, felfelé kúszik az ország kockázatosságát tükröző CDS-felár. Bebesy Dániel ezért úgy véli, hogy az eurózóna adósságválságának kiszámíthatatlan kimenetelei mellett jelenleg mindenképp indokolt az óvatosság, még akkor is, ha az inflációs célkitűzés logikája esetleg idővel az enyhítés irányába mutatna.

Privátbankár - Szilágyi Balázs