Hétfőn és kedden tárgyalja a magánnyugdíjpénztárakról szóló beadványokat az Ab, már harmadszor futnak neki: kiderülhet, ki kaphat állami nyugdíjat Hétfőn és kedden tárgyalja a magánnyugdíjpénztárakról szóló beadványokat az Ab, már harmadszor futnak neki, most kiderülhet végre, ki kaphat állami nyugdíjat.
Az Alkotmánybíróság immár harmadszor tűzte napirendjére a magánnyugdíjpénztárak ügyét, a magánnyugdíjról és a magánnyudíjpénztárról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (2)-(4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezetről mai illetve holnapi ülésnapján is tárgyal a testület, mely kiegészült az új tagokkal immár.
Az Ab először májusban foglalkozott a kérdéssel, amikor meghallgatást is tartott az ügyben, hogy fennállt-e gazdasági vészhelyzet Magyarországon a nyugdíjrendszer átszabásakor, de végül nem hozott ítéletet. A nyári szünet után ismét elővette a kérdést a testület, de meglepetésre két napos tárgyalás után végül ismét nem döntött. A 15 fős bíróság felállt szeptemberben az új tagokkal, most rájuk vár a feladat, hogy végre döntést hozzanak.
A Stabilitás Pénztárszövetség tavaly decemberben adta be az Ab-nak kifogásait, a grémium azóta nem volt képes döntést hozni. A mostani ítélethozatalnak az a tétje, hogy kaphatnak-e állami nyugdíjat azok, akik idén január 31-ig úgy döntöttek, hogy maradnak a magánnyugdíjpénztáruknál, vagyis nem lépnek vissza az állami tb-rendszerbe. Ők ugyanis továbbra is fizetik a nyugdíj-hozzájárulásra keresztelt járulékot. Az Ab-nak azt kell eldöntenie, hogy önmagában a névváltoztatás együtt járt-e azzal, hogy a befizetés megszűnt járuléknak lenni, vagyis nem jár utána járadék; illetve azt kell még kimondania, hogy diszkriminatív-e az intézkedés.
A Stabilitás azt is is kifogásolta az Alkotmánybíróságnál, hogy a működési költségeket olyan szintre vágta vissza a jogalkotó, hogy az már a pénztárak működését veszélyezteti. Erről és a magánnyugdíjpénztári rendszer elmúlt egy évéről, valamint kilátásairól beszélt lapunknak adott interjújában bővebben Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.
Az Alkotmánybíróság immár harmadszor tűzte napirendjére a magánnyugdíjpénztárak ügyét, a magánnyugdíjról és a magánnyudíjpénztárról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (2)-(4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezetről mai illetve holnapi ülésnapján is tárgyal a testület, mely kiegészült az új tagokkal immár.
Az Ab először májusban foglalkozott a kérdéssel, amikor meghallgatást is tartott az ügyben, hogy fennállt-e gazdasági vészhelyzet Magyarországon a nyugdíjrendszer átszabásakor, de végül nem hozott ítéletet. A nyári szünet után ismét elővette a kérdést a testület, de meglepetésre két napos tárgyalás után végül ismét nem döntött. A 15 fős bíróság felállt szeptemberben az új tagokkal, most rájuk vár a feladat, hogy végre döntést hozzanak.
A Stabilitás Pénztárszövetség tavaly decemberben adta be az Ab-nak kifogásait, a grémium azóta nem volt képes döntést hozni. A mostani ítélethozatalnak az a tétje, hogy kaphatnak-e állami nyugdíjat azok, akik idén január 31-ig úgy döntöttek, hogy maradnak a magánnyugdíjpénztáruknál, vagyis nem lépnek vissza az állami tb-rendszerbe. Ők ugyanis továbbra is fizetik a nyugdíj-hozzájárulásra keresztelt járulékot. Az Ab-nak azt kell eldöntenie, hogy önmagában a névváltoztatás együtt járt-e azzal, hogy a befizetés megszűnt járuléknak lenni, vagyis nem jár utána járadék; illetve azt kell még kimondania, hogy diszkriminatív-e az intézkedés.
A Stabilitás azt is is kifogásolta az Alkotmánybíróságnál, hogy a működési költségeket olyan szintre vágta vissza a jogalkotó, hogy az már a pénztárak működését veszélyezteti. Erről és a magánnyugdíjpénztári rendszer elmúlt egy évéről, valamint kilátásairól beszélt lapunknak adott interjújában bővebben Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
