.jpg)
A kutatóegyetemek rektorai szerint az új felsőoktatási törvény koncepciója a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat. Hoffmann Rózsa szerint túlméretezett a felsőoktatás
.jpg)
Álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény csak akkor képes az ország érdekeit tartósan szolgálni, ha garantálja a felsőoktatás meglévő értékeinek - beleértve a magas színvonalon biztosított térítéses képzéseket is - megőrzéséhez szükséges feltételeket.
Fontosnak tartják, hogy a felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható, a finanszírozás pedig minden szereplő számára átlátható.
Csökkenne a versenyképességünk?
A rektorok szerint ugyanakkor nem meggyőző a kormány elkötelezettsége az ország kutatóegyetemei mellett sem, pedig ezeken az intézményeken múlik a hazai K+F+I jövője.
Kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának GDP-hez viszonyítottan egyre csökkenő mértéke hosszabb távon Magyarország nemzetközi versenyképességének jelentős visszaeséséhez vezet. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám tervezett erőteljes csökkentése veszélyezteti a diplomás munkavállalók szükséges arányának elérését és az ezzel kapcsolatos eu-s vállalásaink teljesítését - fejtették ki.
Alapfeladataikat a felsőoktatási intézmények csak akkor képesek hatékonyan ellátni, ha az oktatási és kutatási autonómia mellett megfelelő gazdálkodási jogosítványokkal is rendelkeznek. Az állam tulajdonosi/fenntartói funkcióját a szükséges mértékű és tartalmú ellenőrzési rendszer kiépítésével képes a legjobban ellátni - mutattak rá.
A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt szerdán a birtokába került koncepcióra hivatkozva. Eszerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola).
Még csak ötletbözéről van szó
Az átalakítások miatt szerdán fórumot tartottak a Budapesti Corvinus Egyetemen, amely nem szerepelt az egyeztetésre meghívott intézmények között. Mészáros Tamás, az egyetem rektora az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az intézményt nem keresték meg, konzultációt velük nem folytattak. Azt feltételezik, hogy a felsőoktatási törvény készítési folyamata során felvetődő sok-sok ötlet egyikéről van szó. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a nem minőség alapú változtatások, fejlesztések sem az európai értékrenddel, sem vállalásainkkal nem összeegyeztethetőek, rontják az ország versenyképességét - fogalmazott a rektor, aki kiemelte: a Budapesti Corvinus Egyetem népszerűsége, eredményei, nemzetközi elfogadottsága inkább fejlesztendő, mint eltörlendő érték. Szeretnék ezt még hosszú ideig így, a mai formában megőrizni - tette hozzá Mészáros Tamás.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. A tárca cáfolta, hogy a kabinet már döntött volna felsőoktatási intézmények bezárásáról. A nap folyamán több rektor is megerősítette ugyanakkor az MTI-nek, hogy az oktatási államtitkárság a múlt héten egyetemi vezetőkkel egyeztetett a felsőoktatási intézmények új struktúrájának koncepciójáról.
|
Hoffmann Rózsa: túlméretezett, ezért racionalizálásért kiált a felsőoktatás Az oktatásért felelős államtitkár szerint a magyar felsőoktatás racionalizálásért kiált, mivel szerkezete túlméretezett, intézményei pedig szétszórtak. Hoffmann Rózsa az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című hírmagazinjának csütörtök reggel nyilatkozva ennek ellenére úgy fogalmazott, jelenleg csak ötleteket és javaslatokat gyűjtenek a racionalizálás mikéntjéről, és egyáltalán nem biztos abban, hogy bármilyen integráció lesz a felsőoktatásban, de ha ez megtörténne, akkor az szerinte nem jelentené feltétlenül az önállóságukat elvesztő intézmények bezárását. Az államtitkár szükségtelennek nevezte azon karok további támogatását, amelyeken kevés a hallgató, illetve munkaerőpiaci problémákkal küzdenek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami segítségtől esetleg eleső egyetemek vagy főiskolák magánintézményként folytathatják működésüket. A Corvinus egyetem állami támogatásának esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésre reagálva úgy fogalmazott, az "nagyon messze van attól, hogy javaslat legyen", erre a kérdésre csak egy-két hónapon belül születhet meg a válasz. Kiemelte: a rektorokkal korábban megkezdett konzultációt folytatva csütörtökön négy intézmény vezetőjével tanácskozik arról, hogyan lehet "a legkisebb fájdalommal" elvégezni a szükséges racionalizálást. Az MTI megkeresésére több rektor is megerősítette, hogy az oktatási államtitkárság a múlt héten egyetemi vezetőkkel egyeztetett a felsőoktatási intézmények új struktúrájának koncepciójáról. A pedagógusoknak a munkaidő végéig az iskolában kell majd maradniuk? A szintén készülő közoktatási törvény koncepciójára kitérve Hoffmann Rózsa aláhúzta, nem dőlt el, hogy állami kézbe kerülnek a közoktatási intézmények. Az államosítás melletti érvként említette, hogy jelenleg négyszáz olyan kistelepülésen működik iskola, ahol a döntéshozó önkormányzati testületben nincsenek diplomás emberek. Az államtitkár szerint a pedagógusok kötelező iskolában tartózkodásának ötlete azt szolgálná, hogy a gyerekek is az intézményekben maradhassanak a munkaidő végéig, ezt pedig szerinte csak úgy lehet megoldani, ha a jelenlegi "kicsinyes túlóra-elszámolásos pedagógiai munkaszervezést" megszüntetik. Megjegyezte: a megkérdezett igazgatók több mint ötven százaléka támogatja ezt az elképzelést. |
MTI, Privátbankár
Trump visszavenné a Panama-csatornát a magas használati díjak miatt. 
