Aranypiac: visszatérőben a fedezeti ügyletek

Az aranypiacon kockázathárítás céljából kötött hedging ügyletek arra szolgálnak, hogy védjék a bányacégeket a csökkenő árfolyamokkal szemben. Ez úgy történik, hogy a határidős piacokon a cégek által hónapokkal vagy akár évekkel később kitermelt aranyra egy már ma meghatározott áron születik adásvétel, miközben a szállítás majd csak a jövőben válik esedékessé. Így az előre fixált mai áron kerül eladásra egy bányászati cég jövőbeni kitermelése, bárhol is álljon az árfolyam a nemesfém majdani tényleges leszállításának időpontjában. Ez bevételi biztonságot jelent a kitermelő vállalat számára, ha a fixált árhoz képest esne az árfolyam, de relatív veszteséget, ha emelkedik az arany jegyzése.

Az utóbbi évtized emelkedő trendje nem tette indokolttá, hogy a kitermelők az aranyárfolyam esése ellen intenzíven védekezzenek. Egyidejűleg a 90-es években felépített hedging pozíciók a folyamatosan emelkedő aranyár miatt idővel teherré váltak az iparág számára azzal, hogy papíron veszteséget jelentettek. Az aktuális piaci ár magasabb volt, mint amin korábban a fedezeti ügyletek megszülettek. A bányacégek igyekeztek is fokozatosan megszabadulni az alacsonyabb áron bevállalt szállítói kötelezettségeiktől (de-hedging).

A hedging a 90-es évek folyamán hozzájárult az aranyár eséséhez, míg a de-hedging fűtötte az utóbbi évtized árfolyam növekedését azáltal, hogy többletkeresletet generált. Az ágazat nagyágyúja, a Barrick Gold bányavállalat 2009-ben az utolsók egyikeként számolta fel hedge-könyvét (nyilvántartott fedezeti ügyletek), amelyben az évtized elején még több mint 600 tonna arany határidős eladása szerepelt. Hasonlóan tett 2010 utolsó negyedévében a dél-afrikai AngloGold Ashanti is, és ekkor valóban úgy tűnt, hogy a hedging korszakának végleg leáldozott.

A Thomson Reuters és a GFMS nemesfémpiaci tanácsadó és elemző cég frissen publikált adatai szerint azonban a legutóbbi két egymást követő negyedévben (2011. első és második negyedéve) szerény visszatérésben voltak a fedezeti ügyletek. A hedging és az ellentételes irányú de-hedging ügyletek nettó volumene mindkét negyedévben 6 tonna (190 ezer uncia) volt. Az idei év egészére nézve pedig mindösszesen nettó 32 tonna (1 millió uncia) arany fedezeti ügylettel számolnak az elemzők. A pozíciók hajszálnyi növekedéséből máris egy trendfordulót levezetni ugyanakkor elhamarkodottnak tűnik, kivált annak tükrében, hogy például a bányaóriás Barrick Goldtól egyedül 250 tonnányi (8 millió uncia) kitermelésre lehet számítani az idén a fémek királyának is nevezett nemesfémből.

Az elemzésből kitűnik továbbá az is, hogy egyelőre olyan kisebb kitermelők élnek csak az árfolyam bebiztosításának ezen eszközével, amelyek részint projekthiteleik visszafizetésének feltételen biztosítása vagy amúgy szűkös likviditásuk miatt kényszerülnek erre a lépésre. Ilyenek például az ausztrál Alkane Resources és Regis Resources, valamint a kanadai Yukon-Nevada Gold. Ezek a kis kitermelők bebiztosítanak maguknak a jelen árfolyamon egy kiszámítható és gazdaságilag is vállalható nyereséget.

A hedging pozíciók aktuális nemzetközi összesítése (Global Hedge Book) jelenleg amúgy 158 tonna (5,07 millió uncia) arany határidős eladását tartja nyilván, ami elenyésző számnak tűnik a 2000-es év 3.000 tonnájához képest. Ezért amíg az aranypiac nagy óceánjáróinál nem válik ismét bevett gyakorlattá a hedging, addig a befektetők megnyugodva hátradőlhetnek. Ebből az irányból egyelőre nem kell számítani olyan hatásra, amely az árfolyamot tartósan negatív irányba elmozdíthatná.

Privátbankár