ÁSZ-jelentés az ÁPV-ről: kifogások és felelősségre vonás
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számos kifogást megfogalmazva benyújtotta a parlamentnek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) 2006. évi működésének ellenőrzéséről készült jelentést, és javasolja a pénzügyminiszternek jó néhány tranzakció esetében a hibák kivizsgálását, sőt, személyi felelősségre vonást.
A jelentés összegzése kiemeli, hogy a privatizációs szervezet "az aktuális vagyonpolitikai irányelvekben megfogalmazott követelmények szerint látta el a hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos tevékenységét". A vagyonelemek számszerű csökkenése miatt előtérbe kerültek a vagyongazdálkodási feladatok - írja az összefoglaló. Hozzáteszi: "az ÁPV Zrt. saját döntése alapján az új vagyonkezelési feladatok befogadására készült fel, a tulajdonosi jogok gyakorlójának felhatalmazása nélkül". A privatizációs szervezet ezt a megállapítást visszautasította, utalva az új vagyontörvény megalkotására.
A számvevők megállapítása szerint az ÁPV tevékenysége igazodott a törvényekben és szabályzatokban előírtakhoz, egyes esetekben azonban kifogásolható módon járt el.
Ezek között szerepel a Mol 10 százalékának eladása során elkövetett szakmai hiba - írja az összefoglaló. A részletes jelentés szerint mintegy 5 milliárd forinttal csökkentette a privatizációs bevételt az, hogy az ÁPV és a Mol között létrejött opciós szerződés megkötése után, 2006. december 29-én a Mol egy jelentős, 146,4 milliárd forint összegű önkötést hajtott végre a tőzsdén, ami az opciós szerződésben meghatározott árfolyamszámítás alapján lenyomta az árat részvényenként 22.239,9 forintról 21.760,4 forintra. Az elszámolás alapját egy 2005 decemberében született kormányhatározat szabályozta.
Az ÁPV viszont úgy véli, hogy akkor követett volna el szakmai hibát, ha nem a vonatkozó kormányhatározatnak megfelelően jár el. A privatizációs szervezet az indoklásban kiemeli: "alapvető és kikerülhetetlen nemzetközi norma, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeinek eladásakor, értékének meghatározásakor kizárólag a nyilvános, dokumentált historikus tőzsdei árfolyamot veszik figyelembe. Sem a nemzetközi, sem a hazai szakmai gyakorlat nem hagyja figyelmen kívül az önkötéseket, ezzel szemben precízen szabályozzák az önkötések feltételrendszerét, amellyel biztosítják annak piacszerűségét".
Az ÁSZ szerint az ÁPV a közbeszerzési törvénytől eltérően alkalmazott szakértőt a Malév privatizációjánál. Az ÁPV viszont azzal érvel, hogy a jogi közreműködésre kért ajánlat alapján megkötött szerződés a közreműködő jogi irodának lehetőséget adott más közreműködő alkalmazására. Így nem állja meg a helyét az, hogy a közbeszerzési törvény megkerülésével alkalmazott volna szakértőt a privatizációs szervezet.
Az ÁSZ szerint egy kisebbségi portfolió részeként tavaly eladott Forrás részvénycsomag négy milliárd forinttal kisebb megtérülést hozott a 15 milliárd forint befektetett vagyonhoz képest. Az ÁPV szakmai alapon nem ért egyet a vagyonvesztésre vonatkozó számvevői megállapítással. A kisebbségi portfolió csomagban ugyanis olyan elemek is voltak, amelyek évek óta eladhatatlanoknak bizonyultak, de egyre nagyobb terhet jelentettek.
Az ÁSZ kifogásolta, hogy Mahart Szabadkikötő Zrt. tulajdonában lévő csepeli kikötő működtetését adta el a privatizációs szervezet a kikötő koncesszióba adása helyett - állapította meg az ÁSZ. Az ÁPV tavaly májusában a Mahart Szabadkikötő Zrt.-ből kivált Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.-t értékesítette. A Mahart Szabadkikötő kezelésében maradt a Csepeli Szabadkikötő 75 évre szóló üzemeltetési- és ugyanennyi időre az ingatlanra szóló haszonélvezeti joga. Az ÁPV véleménye szerint a jogszabályok nem adtak lehetőséget a kikötő koncesszióba adására.
A Bábolna csoporttal kapcsolatban a számvevők megállapították: az eredménytelen reorganizáció, az ellentmondásos döntések, a számonkérés és a folyamatkövetés hiánya növelte az állami veszteségeket. A szakmai ellenérvek mellett az ÁPV utalt arra is, hogy ez nem tartozott az ÁPV 2006. évi tevékenységéhez.
Az Állami Számvevőszék a felsorolt megállapításainak hasznosítása mellett javasolja a pénzügyminiszternek az ügyek kivizsgálását. A Bábolna Rt. szükségtelen végelszámolása miatti kifizetések okán pedig személyi felelősségre vonást is kezdeményez az ÁSZ.
Ötpárti tárgyalások, ötpárti felelőtlenségek
Valóban egy hivatalon múlna a felelős büdzsé?
Olcsóbban ülnek majd székeikben a miniszterek
MT
A jelentés összegzése kiemeli, hogy a privatizációs szervezet "az aktuális vagyonpolitikai irányelvekben megfogalmazott követelmények szerint látta el a hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos tevékenységét". A vagyonelemek számszerű csökkenése miatt előtérbe kerültek a vagyongazdálkodási feladatok - írja az összefoglaló. Hozzáteszi: "az ÁPV Zrt. saját döntése alapján az új vagyonkezelési feladatok befogadására készült fel, a tulajdonosi jogok gyakorlójának felhatalmazása nélkül". A privatizációs szervezet ezt a megállapítást visszautasította, utalva az új vagyontörvény megalkotására.
A számvevők megállapítása szerint az ÁPV tevékenysége igazodott a törvényekben és szabályzatokban előírtakhoz, egyes esetekben azonban kifogásolható módon járt el.
Ezek között szerepel a Mol 10 százalékának eladása során elkövetett szakmai hiba - írja az összefoglaló. A részletes jelentés szerint mintegy 5 milliárd forinttal csökkentette a privatizációs bevételt az, hogy az ÁPV és a Mol között létrejött opciós szerződés megkötése után, 2006. december 29-én a Mol egy jelentős, 146,4 milliárd forint összegű önkötést hajtott végre a tőzsdén, ami az opciós szerződésben meghatározott árfolyamszámítás alapján lenyomta az árat részvényenként 22.239,9 forintról 21.760,4 forintra. Az elszámolás alapját egy 2005 decemberében született kormányhatározat szabályozta.
Az ÁPV viszont úgy véli, hogy akkor követett volna el szakmai hibát, ha nem a vonatkozó kormányhatározatnak megfelelően jár el. A privatizációs szervezet az indoklásban kiemeli: "alapvető és kikerülhetetlen nemzetközi norma, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeinek eladásakor, értékének meghatározásakor kizárólag a nyilvános, dokumentált historikus tőzsdei árfolyamot veszik figyelembe. Sem a nemzetközi, sem a hazai szakmai gyakorlat nem hagyja figyelmen kívül az önkötéseket, ezzel szemben precízen szabályozzák az önkötések feltételrendszerét, amellyel biztosítják annak piacszerűségét".
Az ÁSZ szerint az ÁPV a közbeszerzési törvénytől eltérően alkalmazott szakértőt a Malév privatizációjánál. Az ÁPV viszont azzal érvel, hogy a jogi közreműködésre kért ajánlat alapján megkötött szerződés a közreműködő jogi irodának lehetőséget adott más közreműködő alkalmazására. Így nem állja meg a helyét az, hogy a közbeszerzési törvény megkerülésével alkalmazott volna szakértőt a privatizációs szervezet.
Az ÁSZ szerint egy kisebbségi portfolió részeként tavaly eladott Forrás részvénycsomag négy milliárd forinttal kisebb megtérülést hozott a 15 milliárd forint befektetett vagyonhoz képest. Az ÁPV szakmai alapon nem ért egyet a vagyonvesztésre vonatkozó számvevői megállapítással. A kisebbségi portfolió csomagban ugyanis olyan elemek is voltak, amelyek évek óta eladhatatlanoknak bizonyultak, de egyre nagyobb terhet jelentettek.
Az ÁSZ kifogásolta, hogy Mahart Szabadkikötő Zrt. tulajdonában lévő csepeli kikötő működtetését adta el a privatizációs szervezet a kikötő koncesszióba adása helyett - állapította meg az ÁSZ. Az ÁPV tavaly májusában a Mahart Szabadkikötő Zrt.-ből kivált Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.-t értékesítette. A Mahart Szabadkikötő kezelésében maradt a Csepeli Szabadkikötő 75 évre szóló üzemeltetési- és ugyanennyi időre az ingatlanra szóló haszonélvezeti joga. Az ÁPV véleménye szerint a jogszabályok nem adtak lehetőséget a kikötő koncesszióba adására.
A Bábolna csoporttal kapcsolatban a számvevők megállapították: az eredménytelen reorganizáció, az ellentmondásos döntések, a számonkérés és a folyamatkövetés hiánya növelte az állami veszteségeket. A szakmai ellenérvek mellett az ÁPV utalt arra is, hogy ez nem tartozott az ÁPV 2006. évi tevékenységéhez.
Az Állami Számvevőszék a felsorolt megállapításainak hasznosítása mellett javasolja a pénzügyminiszternek az ügyek kivizsgálását. A Bábolna Rt. szükségtelen végelszámolása miatti kifizetések okán pedig személyi felelősségre vonást is kezdeményez az ÁSZ.
Ötpárti tárgyalások, ötpárti felelőtlenségek
Valóban egy hivatalon múlna a felelős büdzsé?
Olcsóbban ülnek majd székeikben a miniszterek
MT
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
