Ezen belül februárban a központi költségvetés 419,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 37,4 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 20 milliárd forintos többlettel zártak.
Az államháztartás januári hiánya 122,8 milliárd forintot tett ki.
Egy évvel ezelőtt 2010. februárban az államháztartás központi alrendszerében 381,9 milliárd forintos hiány keletkezett. A múlt év első két hónapja után az államháztartás egyenlege 350,6 milliárd forintos deficitet mutatott, ami az egész éves várható hiány 40,3 százalékának felelt meg.
Az NGM szerint az ütemezés miatt nem látszik egyelőre, de tartható lesz az éves hiánycél
Az NGM közleménye szerint a magas februári hiánynak nem fundamentális, hanem a kiadások és bevételek eltérő ütemezéséből fakadó okai vannak.
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó központi költségvetési bevételek, amelynek tervezett összege 528,8 milliárd forint, csak a második félévben teljesülnek.
A pénzügyi szervezetek különadójából (187,0 milliárd forint) és az egyes ágazatokat terhelő különadóból (161,0 milliárd forint) a jogszabályoknak megfelelő ütemezés következtében az év elején nem folynak be bevételek a költségvetésbe.
A létrehozott Stabilitási Alap, vagyis az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat és a folyamatban lévő költségvetési megtakarítási intézkedések (összesen 250,3 milliárd forint) is csak az év hátralévő részében eredményeznek kiadáscsökkenést.
Az NGM véleménye szerint ezek a tényezők együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi, GDP arányos államháztartás 2,94 százalékos hiányát.
A közlemény megjegyzi: ha a februári egyenleget, a 559,7 milliárd forintos deficitet az említett tételek időarányos teljesítésével a szaktárca korrigálja, akkor a hiány 371,8 milliárd forintra csökken. Ez az éves tervezett hiány 54 százalékának felel meg.
Jelentősen nőttek a kamatkiadások
A központi költségvetés idei 144 milliárd forintos kiadásnövekedéséhez hozzájárult egyrészt magas a februári kamatkiadások, másrészt a főbb adóbevételek csökkenése - jegyzi meg az NGM. A kamatkiadások idén februárban 304,8 milliárd forintot tettek ki, 51,9 milliárd forinttal haladták meg az előző év megfelelő időszakának értéket, a kamatbevételek pedig 8,1 milliárd forintos szintet érték el, 4,4 milliárd forinttal maradva el az előző évitől. Így a nettó kamatkiadások (296,7 milliárd forint) összességében 56,2 milliárd forinttal haladták meg az előző évi szintet.
A központi költségvetés februári bevétele az előző év azonos hónapjánál mintegy 27 milliárd forinttal nagyobb. A bevételeken belül a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok februári bevétele 137,3 milliárd forint volt, amely az előző évi februári bevételeknek csaknem duplája. A magasabb bevétel elsősorban a 86,6 milliárd forintot kitevő maradvány-átcsoportosításokból fakad, amely azonos összegben a kiadásoknál is megjelenik.
A központi költségvetés február havi kiadásai közel 72 milliárd forinttal haladták meg az elmúlt év azonos hónapjának összegét. A kiadásokon belül a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok februári teljesítése 253,2 milliárd forint volt, amely az előző évi februári kiadásnak mintegy másfélszerese.
A társadalombiztosítási alapok 37,4 milliárd forintos hiányánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek idén februárban már tartalmazzák a magánnyugdíjpénztári tagdíj helyett az állami nyugdíjkasszába történt járulékfizetést, másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011 februárjában e támogatások már teljesen megszüntek - magyarázza az NGM. A szaktárca azt is rögzíti, hogy a kieső támogatást elsősorban a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félévben pótolni.
Elemzői vélemények: Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary Nyrt. makroelemzője szerint az egyszeri bevételek az év hátra lévő részében még jelentősen javíthatják az államháztartás pozícióit, de ragaszkodni kell ahhoz, hogy a Széll Kálmán Tervben rögzített intézkedéseket következetesen végrehajtsa a kormányzat. Kétségtelen - mondta az elemző -, hogy a februári államháztartási pozíciót egy nagyobb kamatfizetés rontotta, azonban az egyszeri tételek nélkül is kitűnik, hogy az államháztartás pozícióival később is jelentős gondok lehetnének. Mint hangsúlyozta, ezért a tervezett 900 milliárd forintos kiigazítást 2013 végéig végre kell hajtani. Az államháztartásnak jelentős kockázatai származnak munkaerőpiaci alapból, illetve a gyógyszerkasszából. Az alapfolyamatok azt mutatják, hogy a Széll Kálmán Tervben felvázolt intézkedésekbe nem fér bele semmilyen lazítás - mondta Árokszállási Zoltán. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere úgy vélte: "rémisztőek a februári számok, de annak tükrében, hogy a magánpénztáraktól mintegy 530 milliárd forintnyi egyszeri tétel, vagyis a GDP mintegy két százaléka már az idén javítja a költségvetés pozícióját, várhatóan teljesülni fognak az idei államháztartási hiányra vonatkozó elképzelések. Németh Dániel, az ING Bank makroelemzője szerint pedig az első kéthavi nagy hiány az államháztartás alapvető szerkezeti problémáira világít rá. Igaz az, hogy februárban magas volt a kamatkiadás, ráadásul ilyenkor rendszerint alacsonyak a központi költségvetés áfa- és szja-bevételei is, de az idei adókedvezmények még tovább csökkentették az szja-befizetéseket. Ezzel együtt tartós kiigazításra van szükség. Az idei tervek teljesítéséhez mindenképpen szükségesek az egyszeri bevételek, amelyek együttesen, a 250 milliárd forintos zárolással együtt mintegy ezer milliárd forintot hoznak. Az ilyen egyszeri tételek és a Széll Kálmán Terv intézkedései összesen 900 milliárd forintot hoznak, de a kockázatokkal együtt hozzávetőleg ezer milliárd forintos "lyuk" van a költségvetésben. Ezt viszont az idei és a jövő évi növekedési többlet kiegyenlítheti. A szerkezeti reformok azonban szükségesek ahhoz, hogy az államháztartása a 2013-ra elképzelt megfelelő pozícióba kerüljön - emelte ki. |
MTI