Az államok elszívják a pénzt a vállalatok és a lakosság elől
Az éves ütem még mindig messze elmarad attól a 4,5 százaléktól, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) küszöbnek tart az árstabilitás védelme szempontjából. Az éves növekedés üteme az euróövezet 1999-es megalakulása óta először 2009. májusában volt 4,5 százalék alatt, és azóta is messze elmarad a riadóküszöbtől.
Az adatok tanúsága szerint az államháztartási folyó deficitek és adósságok tőkepiaci finanszírozása még mindig elszívja a pénzt a vállalatok és a lakosság elől. Az államháztartások hiteligényét jelenleg nagyrészt az EKB fedezi, részint közvetlenül - tavaly májusban indított értékpapírpiaci vásárlási programja (SMP) útján -, részint úgy, hogy idestova több mint két éve rekord alacsony rögzített kamatra, korlátlanul kielégíti a kormányokat pénzelő kereskedelmi bankok rövid lejáratú hiteligényét a refinanszírozási aukcióin.
Így a megbomlott piaci helyzetben is sikerül viszonylag alacsonyan tartani az euróövezeti bankközi kamatot. A kormányok efféle finanszírozásától - amely idegen az euróövezeti jegybank eredeti megbízatásától - az EKB az utóbbi időben szabadulni szeretne, mindenekelőtt úgy, hogy az államkötvények közpénzből való megvásárlását átvenné tőle a tavaly létrehozott euróövezeti pénzügyi stabilitási alap (EFSF), amelynek forrása nem a bankóprés, hanem a kormányok készpénzbefizetése és garanciavállalása.
MTI