.jpg)
Ennek elkerüléséhez kormányzati segítséget kértek hétfőn délelőtt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, akivel az ágazat helyzetéről tárgyaltak. Javasolták a miniszternek, hogy az állattenyésztők takarmányvásárlásuk finanszírozásához kapjanak 50 százalékos kamattámogatott hitelt, továbbá az úgynevezett elsődleges előállítású hústermékek áfája a jelenlegi 20 százalékról csökkenjen 5 százalékra.
Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke, Antal Gábor, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) elnöke, Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ)elnöke, továbbá Wágenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) igazgatója egyetértett abban, hogy a jelenleg kialakult magas takarmányárak miatt elkerülhetetlennek látszik a 15-30 százalék közötti áremelés a hústermékeknél. Ez vonatkozik mind a baromfira, mind az egyéb húsokra.
Sákán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar sertésállomány folyamatosan csökken és az elmúlt hónapokban kilogrammonként mintegy 30 forintos vesztesége volt az átvételi árak és az önköltségi árak különbsége miatt. Az elmúlt hónapokban a sertést élősúlyra számítva mintegy 250 forint körüli áron vásárolták fel a tenyésztőktől, az önköltség pedig 290 forint körül mozog. A szakember nem tartotta elképzelhetetlennek azt sem, hogy az élősúlyra számított átvételi ár 340 forint körül alakul majd kilogrammonként.
A jelenlévők jelezték azt is, hogy az állattenyésztés támogatottsága az uniós országok többségében lényegesen nagyobb mint Magyarországon, mivel Magyarországon jelenleg az állattenyésztők semmiféle támogatást nem kapnak. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Magyarországon megtermelt jó minőségű kukoricát esetleg importból kell majd pótolni, ami vélhetően génmódosított termék lesz. Magyarországon ugyanis nem lehet megakadályozni, hogy az intervenciós készleteket kivigyék az országból.
Abban szintén mindenki egyetértett, hogy azt az 1,4 millió tonnányi uniós intervenciós kukoricát, amely jelenleg még Magyarországon van, az országban kellene tartani. De a szakemberek erre kevés esélyt látnak, mivel az unió ennek megvételét pályázaton hirdeti meg.
Antal Gábor arról beszélt, hogy a feketegazdaság ellen szigorú eszközökkel kell fellépni annak érdekében, hogy az mielőbb szűnjön meg. Jelezte azt is, hogy a magyar fogyasztókat a hazai termékek fogyasztására kellene az eddiginél is jobban ösztönözni.
Az MTI kérdésére válaszolva Bárány László úgy vélte, hogy mintegy 50-60 milliárd forintnyi hitelből fedezendő többletforrásra volna szüksége az állattenyésztésnek a többletköltségek finanszírozására. Azt azonban nem tudta pontosan megbecsülni, hogy a 20 százalékos áfa 5 százalékra való csökkentése az elsődlegesen előállított hústermékeknél - ez valójában a tőkehúsokat jelenti - mekkora kiesést is jelentene az államkasszából. A BTT elnöke szerint a baromfiágazatban ez mintegy 15 milliárd forintos kiesést jelentene, ám a feketegazdaság eltüntetésével ez már csak 5 milliárd forintra rúgna, ami szerinte vállalható költségvetési terhet jelentene, de még az utóbbit is mérsékelni lehetne véleménye szerint.
Felszabadították az intervenciós kukoricát
A gyenge gabona drágíthatja a húst
MTI