Az illetékes vállalatvezetők a személyi kockázati kategóriát tartják egyben a legnehezebben kezelhetőnek is, és a felmérésbe bevontak közül csak kevesen mondták azt, hogy hatékonyan kézben tudják tartani ezt a rizikófaktort, áll a 24 oldalas átfogó EIU-elemzésben.
| A jelentés szerint mindez felveti a vállalati szektorban a kockázatkezelési és az emberierőforrás-funkciók szorosabb integrációjának szükségességét. |
A válaszokat feldolgozó grafikus kimutatás szerint az igazgatók több mint 60 százaléka 1-es vagy 2-es - vagyis nagyon magas - kockázati osztályzattal látta el cége emberi tőkéjét; a felmérésben ez a kategória kapta messze a legtöbb 1-est és 2-est.
A saját munkatársi állomány kockázati megítélése meghaladta még a terrorizmusét, illetve (a kormányváltás veszélyeként definiált) politikai kockázatét is, amelyekre a válaszadó cégvezetők nem sokkal több mint 20 százaléka adott 1-es vagy 2-es besorolást.
Az emberi tőke kockázatosságára adott besorolások között az 1-es - vagyis a legrosszabb - osztályzatok aránya egyedül meghaladta a 20 százalékot.
A londoni gazdaságkutató cég a múlt hónapban is közölt egy globális vállalati kockázati felmérést, amely az információ-technológiai hálózatok működési veszélyeit tárta fel. Abból a vizsgálatból az derült ki, hogy a globális vállalati szektor cégeinek csaknem fele legfeljebb egy napig, vagy addig sem viselné el információ-technológiai rendszerének leállását a vállalat puszta fennmaradását veszélyeztető következmények nélkül. Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig tartana, amíg egy IT-leállás a vállalat egészének létét fenyegető tényezővé válna, a válaszadók 13 százaléka azt mondta, hogy "kevesebb mint négy órát"; a 4-12 óra közötti időtávot 20 százalék, a 12-24 óra közöttit 14 százalék jelölte be.
Az "emberi tőke" a legnagyobb kockázati elem egy vállalat működésében az egyik vezető londoni gazdaságkutató központ szerdán közzétett nemzetközti felmérése szerint.
Az iráni háború hatására az európai légitársaságok is emelik az árakat. De ez még csak a kezdet.

