.jpg)
Garamhegyi Ábel szavai szerint jogos kritika volt az első Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatban, hogy sokkal sarkosabb követelményeket fogalmaztak meg, mint amit az Európai Unió megkövetelt volna. Hozzátette: tanultak a korábbi hibákból, és egyebek mellett átláthatóbb, objektívebb, gyorsabb és hatékonyabb pályázati rendszert hoztak létre és csökkentették az adminisztrációs terheket is.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Világbank által, az üzleti környezet, üzletmenet egyszerűsége alapján felállított listán Magyarország a tavalyi 65. helyről a 45. helyre lépett előre. Hangsúlyozta, hogy a következő évben további, mintegy 10 helyet szeretnének előrelépni a listán. "Célunk, hogy 3-4 éven belül Magyarország a 20. hely körül stabilizálódjon" - tette hozzá.
Garamhegyi Ábel ismertette, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 18.000 projektet támogattak mintegy 700 milliárd forinttal. 2004 és 2006 között a támogatások évente 0,17 százalékos GDP növekedési többletet generáltak. A program során 13 ezer új munkahely jött létre.
A makrogazdasági helyzetet elemezve az államtitkár elmondta, hogy az idei évre 1,1-1,2 milliárd eurós külkereskedelmi mérleghiánnyal számolnak. Mint mondta, a befektetett működőtőke nagysága viszont az idén a korábbi évekhez képest gyengébb lehet.
Egyed Géza, a gazdasági tárca szakállamtitkára szavai szerint a támogatások során olyan politikát dolgoztak ki, amely igyekszik a lehető leghatékonyabban felhasználni a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló, mintegy 23 milliárd eurós forrást. Hozzátette: felméréseik alapján vegyíteni kell a vissza nem térítendő támogatásokat és a kedvezményes hitellehetőségeket. A vissza nem térítendő támogatások a vállalkozások csak kis százalékát érték el. Ennél a támogatási formánál jelentős, mintegy 20 százalékos lemorzsolódást mértek, viszonylag alacsony a tőkemobilizáló képessége, és kiderült az is, hogy olyan projekteket is finanszíroztak így, amelyek önmaguktól is megvalósultak volna - ismertette a szakállamtitkár.
Elmondta: 2008-tól várhatóan megszűnik a hiteleknél a kamattámogatás, csak a hitelgarancia-díj támogatása marad meg. Egyed Géza hozzátette: összehasonlítva a Széchenyi-tervet, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programot és a Széchenyi-kártyát, nincs szignifikáns különbség az első kettőnél, míg kiemelkedő hatékonyságot mértek a kedvezményes hitelkonstrukcióknál.
Növelni kell a vállalati innovációs ráfordításokat
A gazdasági tárca államtitkára szerint az állam megfelelő mértékben áldoz kutatás-fejlesztésre, ám a vállalati innovációs ráfordítások még elmaradnak a kívánatos szinttől. Garamhegyi Ábel az Ernst and Young legfrissebb felmérését idézve közölte: Magyarországon a külföldi tőkebeáramlás mindössze 4 százaléka jutott a kutatás-fejlesztési ágazatba 2001-2005 között. Ezekkel a ráfordításokkal az Európai Unió tagállamai közül 10. helyen állunk, az összes innovációs ráfordításból 3 százalékkal részesedve - tette hozzá.
Garamhegyi Ábel jelezte: a külföldi tőkén belüli innovációs részarányt legalább a 7 százalékos uniós átlagig kellene emelni. Hozzáfűzte, hogy 2006-2007-ben minden bizonnyal javul az innovációs ráfordítási arány, erre vonatkozó összesítés azonban még nem készült.
Az államtitkár szerint a vállalati innovációs ráfordítások bővítését elsősorban az elkövetkező hét évben rendelkezésre álló európai uniós pályázati támogatásokból lehet segíteni. A fejlesztéseket előremozdíthatja az állami befektetésösztönzési és kutatás-fejlesztési intézmények együttműködése is. Úgy vélekedett, hogy a vállalati alapkutatásokra nem érdemes koncentrálni, mert azokat az anyacégek általában saját országukban végzik. Az alkalmazott kutatások, az alapkutatások piaci adaptációját viszont már a helyi cégekhez telepítik.
A választásnál a kutatók, kutatóhelyek minősége számít, valamint az a komplex infrastruktúra, amit a környezet élhetőségével lehet legjobban jellemezni - mondta Garamhegyi Ábel. Megjegyezte: Magyarországon főként a szoftveripar és a gyógyszeripar területén jellemzők a vállalati kutatások, de az autóipar sem elhanyagolható jelentőségű.
MTI