Az új bezzegország: a lengyeleknél tényleg minden jobb?

Lengyelország gazdasági növekedése a válság előtt és után is rendkívüli eredményekkel büszkélkedhet. A tavalyi évben 3,7 százalékos volt a GDP növekedés, míg ugyanebben az évben Németországban 3,8 százalékos volt a növekedési ütem - ezzel az eredménnyel Lengyelország az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaság az Európai Unión belül. A legfrissebb eredmények szerint az idei év második negyedévében 4,3 százalékkal nőtt a lengyel bruttó hazai termék.

Uniós átlagon felüli növekedés

Az eredmény már önmagában is beszédes, azonban azt is meg kell jegyezni, hogy Lengyelország a válság legmélyebb évében is képes volt gazdasági növekedést produkálni. Az Eurostat elkövetkező évekre vonatkozó becslése szerint a lengyel gazdaság képes lesz tartani a korábbi ütemet a lassuló világgazdasági helyzet ellenére is. Gazdasági növekedés tekintetében az élmezőnyben szerepel még Szlovákia, Svédország és Finnország is.

A lengyel gazdaság jó teljesítménye mögött elsősorban a kedvező makrogazdasági mutatók állnak. A lengyelek sokkal csekélyebb mértékben vannak eladósodva, mint mi; Lengyelország rendelkezik az egyik legalacsonyabb lakossági devizahitel állománnyal a régión belül, míg Magyarország esetében ez az arány majdnem eléri a 70 százalékot. Ez a jelenlegi világgazdasági helyzetben nagy terhet jelent a magyar lakosság számára, elsősorban a frank árfolyamának meglódulása miatt. A lengyel lakosság ezzel szemben nem szembesül ilyen nagy mértékben a terhek megnövekedésével, így a kormánynak sem kell segítséget nyújtania a devizahitelesek számára.

Gyakori az, hogy a Lengyelországban elérhető devizahitelek kondícióit hasonlítják össze a magyarországi bankok kínálatával, mondván: bezzeg a lengyeleknél még a hitel is olcsóbb. Ennek oka egyrészt az, hogy a devizahitelek alacsonyabb részarányának köszönhetően a problémás hitelek aránya is alacsonyabb, valamint a kedvező makrokörnyezetnek köszönhetően a lengyel bankok kockázati felára is kedvezőbb, így olcsóbban juthatnak forrásokhoz, kevesebb működési költséget kell megfinanszíroztatni az ügyfelekkel.

Bővülő fogyasztás és beruházás

A gazdasági növekedés motorja Lengyelország esetében elsősorban a jelenleg is bővülő fogyasztás és a beruházások volumenének növekedése. Az infrastrukturális beruházások jelentős megnövekedéséhez a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság is nagy mértékben hozzájárul, amelyet Lengyelország közösen rendez meg Ukrajnával. Az infrastrukturális fejlesztések elsősorban az úthálózatra irányulnak, autópályák, gyorsforgalmú utak építése szerepel napirenden. A beurházások az idei év második negyedévében 7,8 százalékkal, míg az első negyedévben 6 százalékkal bővültek.

A lengyel háztartások fogyasztása az utóbbi 10 évben jócskán meghaladta a magyarokét. A válság hatására Lengyelországban is visszaesett a fogyasztás, azonban már 2010-ben jelentős bővülés volt tapasztalható, ami azt jelenti, hogy a háztartások már kezdenek kilábalni a válságból. A fogyasztói kereslet élénkülése leginkább a IV. negyedév kiskereskedelmi értékesítésének emelkedésében nyilvánult meg. Az egyéni fogyasztás bővülő dinamikája a szolgáltatások magasabb kiadásaival és a 2010-es év első hónapjaiban elhalasztott fogyasztás realizálásával magyarázható. Az idei év második negyedévében a fogyasztás 3,5 százalékos növekedést produkált.

Mindezek mellett Lengyelországban jelentős az export és az import volumene is, elsődleges exportpiaca Németország, Franciaország, valamint Nagy-Britannia. Magyarországgal ellentétben nem csak az export vezérli a gazdaságot, hanem a belső fogyasztás és a beruházások nagysága is, így Lengyelország kevésbé válik kiszolgáltatottá a világgazdasági helyzetet alakulását illetően, mint mi, akik növekedésben csak az exportra számíthatunk.

A migráció és az adósság jelenthet problémát

A lengyel gazdasággal kapcsolatban azonban van pár aggodalomra okot adó jel, ilyen például a rendkívülien magas államadósság és a fokozódó migráció. Az ország GDP arányos államadóssága az elmúlt 10 évben folyamatosan növekedett, 2010-ben pedig elérte a bruttó hazai termék 55 százalékát. Ezzel az eredménnyel azonban még mindig jobban teljesít, mint Magyarország a maga 80 százalékával. A problémát elsősorban azonban nem a hiány magas értéke adja, hanem az, hogy nincsenek olyan kormányzati intézkedések, amelyek a hiány csökkentésének irányába mutatnának.

A munkanélküliségi rátát sikerült csökkenteni, ez azonban nagy részben a kivándorlóknak köszönhető. Lengyelországban az aktív korú népesség nagy arányban vándorol ki, a kivándorlók célországai között elsősorban Németország illetve Nagy-Britannia szerepel, ahová a jobb életkörülmények és a magasabb kereseti lehetőségek miatt mennek, de emlékezetes az a franciaországi, a szabad uniós munkaerőáramlást kritizáló kampány is, amelyben a kelet-európai munkavállalók rohamát a lengyel vízvezetékszerelők testesítették meg. A lengyel munkaerőpiac a versenyképességi index alapján szakképzettebb munkaerőállománnyal rendelkezik, mint Magyarország. Az IMD által elkészített vizsgálat szerint szakképzett munkaerő tekintetében Lengyelország a középmezőnyben helyezkedik el a vizsgált országok között.

Összességében elmondható, hogy a lengyel gazdaság erős lábakon áll, mind a fogyasztást, a beruházást és mint az export tekintetében, ellenben van pár aggodalomra okot adó jel.  Ezeknek az aggasztó gondoknak egy részét azonban a kormányzat megfelelő adósságcsökkentő lépésekkel képes lenne eloszlatni. Problémát jelent a lengyel gazdaság számára a kivándorlók magas aránya, az országot ennek ellenére azonban nem érinti nagy mértékben kedvezőtlenül az agyelszívás jelensége. Ezt bizonyítja, hogy az építőiparban tevékenykedő szakmunkásokból nem tapasztalható hiány, az építőipari növekedés még mindig számottevő.

Privátbankár - Nagy Zsófia