
A parlament által várhatóan kedden kinevezendő új miniszterelnök, Bajnai Gordon nem csak példátlan gazdasági válsággal néz szembe. Az előtte álló másik kihívás az, hogy olyan mérgezett politikai rendszerben vezesse át Magyarországot a kilábalás útjára, amely szinte lehetetlenné teszi a reformokat - mutatott rá az amerikai újság.
Támogatja a Bajnai-kormány névsorát az SZDSZ 7:4 arányban támogatja Bajnai Gordon kormányának névsorát az SZDSZ ügyvivői testülete - értesült az MTI. A liberálisok frakciójában is szavaztak a kormánytagokról: azon a szavazáson 15-en támogatták, hárman pedig ellenezték a névsort. |
Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a Gyurcsány-kormánynak nem sikerült visszafognia a pazarló állami kiadásokat. Az őszödi beszéd kiszivárogtatása lehetővé tette Orbánnak, hogy 2006-tól kezdve fúrni kezdje Gyurcsányt, "illegitimnek" minősítve annak kormányát. Tavaly a Fidesz népszavazást szervezett annak érdekében, hogy megbénítsa a kormánynak a költségvetési hiány csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Pontosan ezzel a politikai szabotázzsal fog szembesülni az új miniszterelnök is, ha majd megpróbálja karcsúsítani a költségvetést, és lefaragni az ijesztően magas, a GDP 73 százalékát kitevő államadósságot.
Ön szerint meddig lesz miniszterelnök Bajnai Gordon? Szavazzon!
Nem lelkesedett az MSZP elnöksége a Bajnai-kormány névsoráért Az MTI információi szerint bírálat érte egyebek mellett azt, hogy Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke a jövőben miniszterként felügyelné a titkosszolgálatokat. Többen úgy vélték, újból a régi konstrukciót kellene inkább elővenni: egy, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó államtitkárnak kellene irányítania a szolgálatokat. Draskovics Tibor kormányban maradását sem övezte "osztatlan lelkesedés". Ezzel párhuzamba állították többen, hogy Veres János pénzügyminiszternek viszont távoznia kell. Az MTI úgy tudja, hogy Veres Jánost többen dicsérték az elmúlt években végzett munkájáért. Volt olyan elnökségi tag, aki viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a miniszterelnök-jelölt, mind a kancellária új vezetője, Molnár Csaba és Ficsor Ádám Gyurcsány Ferenc "emberének" számít. |
Magyarország gazdasági problémáit csak súlyosbította - de nem okozta - a globális pénzügyi válság - mutat rá a WSJ. Az ország már október előtt is súlyos bajban volt, amikor 25 milliárd dolláros mentőcsomagért folyamodott az EU-hoz, az IMF-hez és a Világbankhoz. Olyan országról van szó, amelynek 10 milliós lakosságából csupán 3,9 millió fő dolgozik. Utóbbiak közül pedig 1,6 millióan minimálbért kapnak, és így nem fizetnek adót.
Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt eltökélten hangoztatja, hogy az állami kiadások megfékezése terén kész olyan messzire elmenni, mint még előtte soha senki. "Fájni fog" - idézte az amerikai üzleti lap Bajnai március 30-i sajtóértekezletének fő mondanivalóját és a 600 milliárd forintos költségvetési megszorításokat. Bajnai válságkezelő tevékenységét azonban bonyolítja, hogy Sólyom László államfő és az MSZP több neves politikusa előre hozott választásokat sürget.
Friss fölmérések tanúsága szerint ezeken a szocialisták csupán 22 százalékot kapnának, míg a Fidesz nagyjából a voksok kétharmadát söpörné be, noha a párt még adós a válság kezelését célzó átfogó programja bemutatásával. A konkrét politikai javaslatoknál Orbán jobban kedveli a populista ígéreteket; például azt, hogy drasztikusan csökkenteni kell a munkaadók és az alkalmazottak adóját, ami állítása szerint valamilyen módon egymillió új munkahelyet eredményezne. Szeret homályos célzásokat tenni az "igaz" magyarok által a "gonosz erők" ellen vívott harcra, amit hívei az MSZP és Gyurcsány pocskondiázására irányuló felhívásként értelmeznek.
Orbán kerüli a parlamentet: tavaly mindössze egyetlen alkalommal szólalt fel a Házban, beszéde 5 percig és 6 másodpercig tartott. Jobban szeret válogatott hallgatóság előtt beszélni. Március elején mondott nagyobb horderejű beszédének középpontjában az erős kormány állt, amely kielégíti az emberek szükségleteit. Ez jól cseng a szavazók fülében, akiknek nagy része szívesen térne vissza a kommunista korszakhoz.
A helyzet viszont az - mutat rá a Wall Street Journal -, hogy bármilyen összetételű új kormánynak szembe kell néznie a tényekkel, és szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat. Ha Orbán lenne az új miniszterelnök, neki is csökkentenie kellene az állami kiadásokat. Ez számos Fidesz-támogatót ábrándítana ki. Ennek eredményeként pedig a válság végső nyertesei a szélsőséges pártok lehetnek. A magyar szélsőjobb már ugrásra készen áll számos hetilappal és legalább két félkatonai szervezettel arra, hogy "rendet tartson".
Példaként említette a WSJ a Magyar Fórum március 26-i számát, amelynek címlapján hatalmas Dávid-csillagban volt látható a potenciális kormányfőjelöltek közül Surányi György fényképe mint olyan személyé, aki "Simon Peresz izraeli államfő jelöltje" az izraeli érdekek még erősebb magyarországi érvényesítése céljából. A Magyar Fórum nem holmi kétes hírű neonáci szennylap - tette hozzá a fentiekhez az amerikai újság elemzője -, tulajdonosa a Magyar Igazság és Élet Pártja, amely támogatta Orbán kormányát 1998-2002 között.
"Nehéz megmondani, mi a súlyosabb: Magyarország gazdasági vagy politikai válsága. Csak egy dolog bizonyos: politikai előrelépés nélkül a gazdasági zuhanás is folytatódni fog" - zárta írását a Wall Street Journal.
Már ma nyilvános lehet a kormánynévsor
Mélyben az MSZP, Európai Parlamentben az MDF?
A nyugdíjasokat és a közszférát sújtja Bajnai
Kiss Péter lesz az MSZP Mikola Istvánja?
Budai Bernadett kormányszóvivő marad
Már csak három politikust szeretünk
Megvan az új pénzügyminiszter?
MTI