
Úgy tűnik, a negatív tendenciákat most még elfedik a növekvő hitelportfóliók - a PSZÁF előzetes adatai szerint a hitelek bruttó állománya 2007-ben 22,1 százalékkal, ezen belül a nem pénzügyi vállalatoké 12,6, a háztartási (lakossági és egyéni vállalkozói) hiteleké pedig 26,4 százalékkal emelkedett -, ám szakértők attól tartanak, ha az idén nagy mértékű forintleértékelődés következne be, a hitelportfóliók akár jelentősen is romolhatnának.
Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke januárban úgy vélekedett, hogy a lakosság hitelkereslete tavaly kevésbé hűlt le, mint amennyire jövedelmi lehetőségei csökkentek, relatíve tehát megnőtt az eladósodottság, ami növeli a visszafizetési kockázatot. Az elnök szerint a bedőlt hitelek arányának a KSH által nyilvánosságra hozott jövedelemadatok alapján sokkal magasabbnak kellett volna lennie (a tartalékok egyébként a mostaninál sokkal több bedőlt hitelt is fedeznének). Hogy mégsem így van, azt az elnök a fekete- és szürkegazdasággal magyarázta. A PSZÁF és az MNB által a közelmúltban a devizaalapú hitelek kockázatainak kezelésére kiadott közös ajánlásában már szerepel is: kizárólag olyan jövedelem vehető figyelembe a hitelbírálat során, amelyet az ügyfél megfelelő dokumentumokkal (jövedelem-kimutatás, adóhatósági igazolás stb.) alá tud támasztani.
Az idei esztendő különösen nagy kihívás elé állítja a követeléskezelő társaságokat, hiszen mind a lakossági, mind a céges szegmens eladósodásának általános növekedése figyelhető meg, amely egyúttal a behajtás sikerességének a csökkenését is eredményezheti - írja a Világgazdaság. A cikk szerint a lakossági adósságok visszafizetésénél megfigyelhető egyfajta prioritási sorrend: elsősorban a háztartások működéséhez legkevésbé nélkülözhető összegeket, illetve a legerősebb szankciókkal fenyegetett, például jelzáloggal fedezett hiteltartozásokat próbálják meg a kötelezettek leróni. |
Hogy a rendszer mikor lesz bevezethető, egyelőre nem lehet tudni. Az eredeti tervek szerint az Országgyűlés az idén tavasszal vette volna napirendjére, s a jogszabály várhatóan 2009-től lépett volna hatályba. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint azonban a javaslat nem szerepel a tavaszi törvényalkotási programban, egyeztetése még folyamatban van.
A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás bevezetésének célja, hogy a pénzintézetek jobban megismerhessék az ügyfelek fizetőképességét, így megakadályozhassák a túlzott eladósodást. A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás megteremtését a kormány által a lakossági pénzügyi szolgáltatások vizsgálatára létrehozott bizottság is támogatta. A mellette szóló egyik érv, hogy a rendszer megalapozottabbá teszi a hitelbírálatot, segíthet az adósságcsapda-helyzet megelőzésében, a túlfinanszírozott adósok egzisztenciális ellehetetlenülésének megelőzése pedig a közvetlenül érintett családokon kívül az államnak, a betéteseknek is érdekük.
A már tavaly nyárra elkészült javaslat szerint a pénzintézeteknek kötelezően be kellene vinniük az új központi adatbázisba a magánszemélyek valamennyi élő hitelszerződésének törvényben meghatározott adatait (például hitelösszeg, futamidő, a törlesztés ütemezése), ám ahhoz - az adatvédelmi aggályokat kivédve - az ügyfél hozzájárulására volna szükség, hogy adatait a hitelkérelmét elbíráló pénzintézet megismerhesse. Az adatokat kizárólag a hitelkérelmek elbírálásához valamint anonimizálva, statisztikai célú feldolgozásra (például a lakosság eladósodottságának vizsgálatához) lehetne felhasználni.
A KHR most a vállalatok esetében valamennyi hitelszerződés adatait nyilvántartja, a lakossági körben azonban csak feketelistás nyilvántartás van. Ahhoz, hogy valaki bekerüljön, legalább a minimálbér (2008. január 1-jétől 69 ezer forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednie. Az is felkerül a listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően még öt évig tartják nyilván.
MTI, Világgazdaság