Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) jelentése szerint a Magyarországra érkező FDI 2,37 milliárd dollár volt, több az előző évi 2,05 milliárd dollárnál, ám kevesebb a 2008. évi 7,38 milliárd dollárnál. A fejlett országok összesen 935 milliárd dollárt fektettek be FDI formájában 2010-ben, míg a fejlődő piacok 328 milliárd dollárt. Az előző évben rendre 851 milliárd dollár és 271 milliárd dollár volt ez a szám.
Ágazati szinten csökkent a szolgáltatásokba irányuló befektetések aránya, miközben a legnagyobb esés a pénzügyi szektorban volt. A feldolgozóipari FDI értéke is csökkent ugyan, de arányát tekintve nőtt, az összes beruházás közel felét tette ki 2010-ben. A tanulmány budapesti bemutatóján Simai Mihály akadémikus azt mondta, noha a liberalizáló intézkedések még mindig túlsúlyban vannak, a stratégiai iparágakba érkező külföldi tőkeberuházások korlátozásán túl egyre nagyobb teret hódít a nemzeti tőke védelme. Jellemző az is, hogy az egyes államok gazdaságpolitikájában egyre fontosabbá válik az iparpolitika.
A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete által szervezett konferencián az akadémikus beszélt arról is, hogy a vállalati összeolvadások és felvásárlások értéke 14 százalékkal emelkedett. Ezen belül a tranzakciók között jóval nagyobb volt a kis- és középvállalatok aránya és visszaesett a hatalmas társaságok súlya. A közgazdász szerint 2010-ben a világ 100 legnagyobb ipari társasága közül 7 volt feltörekvő piaci vállalat: egy brazil, két dél-koreai, egy maláj és egy mexikói.
Szalavetz Andrea, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt mondta: a magyar vállalatok kevéssé tudtak bekapcsolódni a nemzetközi termelési láncokba, mivel a gazdaságpolitika a globális iparágakban igyekezett elősegíteni részvételüket. Ezek az iparágak globális szinten szervezik ellátási logisztikájukat, így méretgazdaságossági szempontok miatt nem vették komolyan a magyar középvállalatokat.
További akadályként említette, hogy az elsődleges technológiai feltételek biztosításán túl ezeknek a beszállítóknak számos követelménynek kell megfelelniük, többek között vállalatirányítási, készletgazdálkodási, környezetvédelmi és képzési feltételeknek. Ezek az immateriális beruházások költségesek és mintegy egy éves felkészülést igényelnek. "Ma jóval nehezebb beszállítóvá válni, mint egy-másfél évtizeddel korábban" - mondta.
Súlyos problémának nevezte a szakképzett munkaerő hiányát. Példaként említette, hogy a Mercedes kecskeméti beruházásánál - annak ellenére, hogy a városban élő hatezer álláskereső elegendő lenne a létesítmény igényeinek fedezésére - későn indították el a szükséges szakembereket képző oktatási programokat, ráadásul ezekre a képzésekre kevesen is jelentkeztek.
MTI