500 millió euróba került a terjeszkedés
Még ha a legrosszabbat, egy önálló tőzsde alapítását vagy a kivásárlást magyar tőzsdei szereplők által eddig sikerült is elkerülnie, nem sikertörténet a bécsi tőzsde keleti terjeszkedése - írta a gazdasági magazin. Beavatottak szerint eddig több mint 500 millió euróba került az expanzió, ezzel szemben szerény volt a megtérülése. Egyes részvényesek hiányolják a terjeszkedésből származó szinergiákat is.
A bécsi tőzsde a lap megkeresésére úgy fogalmazott, ennek mértékét nehéz volna számokban kifejezni. Példaként említik az egységes adatforgalmat és a közös road show-kat. Egyes vállalatok eredetileg tervezett dupla és tripla bevezetése ("listings") és például magyar vagy szlovén vállalatok elsődleges nyilvános forgalomba hozatala (IPO-ja) Bécsben azonban "utópia maradt".
Emellett a varsói tőzsde valódi vetélytárssá nőtte ki magát. Piaci kapitalizációja 156 milliárd eurót tesz ki, szemben a CEESEG-csoport 148,6 milliárdjával. A CEESEG korábban meg akarta vásárolni a varsói börzét is, de ez ma már nincs napirenden.
"Nem veszélyeztet munkahelyeket a Xetra"
A magazin felidézte a Xetra kereskedési rendszer budapesti bevezetéséről szóló vitát is. Michael Buhl, a CEESEG vezetője vitatja a budapesti ellenzőknek azt az érvét, hogy munkahelyeket veszélyeztetne az egységes rendszer, mert a külföldi piaci résztvevők közvetlenül is kereskedhetnek benne, és így csökkenti a brókerek forgalmát. Buhl szerint ezzel szemben valójában "nagyobb lesz a torta" a külföldi piaci résztvevők révén.
Mint arról beszámoltunk, hétfőn lemondott tisztségéről Patai Mihály, a BÉT elnöke, hivatalosan elfoglaltságaival indokolva a lépést. A tőzsdét jól ismerő szakértők azonban tudni vélik, vélhetően az vezetett lemondásához, hogy nem sikerült konszenzust teremtenie a kereskedési rendszer körül kialakult vitákban.
Végső megoldás még mindig nincs
Zuhanó rögzítés Lázár János bejelentett, a piacok nem díjazták a Fidesz-frakció ötletét, az árfolyamok szabadesésben. Részletek >>> |
A magyar befektetési szolgáltatók többek között azért is ellenzik a Xetrát, mert véleményük szerint az egyrészt régebbi a BÉT-en jelenleg is működő MMTS rendszernél, másrészt a magyar piac igényeit nem tudja maradéktalanul kiszolgálni. Úgy látják, nem képes kezelni például az állampapír kereskedést.
MTI, Privátbankár