Van még szufla a régió piacában
A pénzügyi válság elérte Európát, és most már a legsérülékenyebb feltörekvő országok felé tart. A krízis már javában dúl Spanyolországban, Portugáliát pedig még csak most kezdi fojtogatni. A többi Skandináv-országnál sebezhetőbb Dániában a cégek a gazdasági fejlődés ütemének visszaesésétől valamint a csökkenő árrésektől szenvednek.
Annak ellenére, hogy pillanatnyilag a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) jól kezelik a válságot, a Balti-országokban, Dél-Afrikában és Vietnamban emelkedik a hitelezési kockázat. Az utóbbi három helyen a rossz külkereskedelmi mérleg és a gazdasági fejlődés lassulása okoz gondokat.
A válság Európában egyre mélyül. Spanyolországban eddig a gazdasági fejlődés motorjának számító építőipar aktivitása zuhant, az építőipar vergődését a fogyasztás és a beruházások csökkenő volumene okozza. A cégek fizetési hajlandósága egyértelműen romlott: a Coface adatai szerint 2008 januárja óta 66 százalékkal növekedett a kifizetésekkel kapcsolatos problémák száma az országban, ennek fele az építőiparhoz köthető. Spanyolország 2007 szeptemberében negatív megfigyelési listára került, azonban most már a Coface A2-re rontotta az ország besorolását.
Portugália a dominó-effektus áldozata, hiszen exportjának 30 százaléka Spanyolországba irányul. A késedelmes fizetések száma az év eleje óta megduplázódott. A Coface ezért A2-es besorolás mellett negatív megfigyelési listára helyezte az országot.
Dánia sokkal sebezhetőbb, mint a többi skandináv ország sérülékenyebb építőipara és a háztartások nagyfokú eladósodottsága miatt. A gazdasági helyzet egyértelmű romlása miatt a csődeljárások száma 25 százalékkal nőtt az év eleje óta. Ezért a Coface A1 besorolás mellett negatív megfigyelési listára helyezte az országot.
A válság a sebezhetőbb feltörekvő országok felé tart
A gazdasági aktivitás lassulása, a magasabb inflációs ráta és a rand volatilitása problémákat okoz a dél-afrikai országoknak. Ezért a Coface A3-as besorolás mellett negatív megfigyelési listára helyezte ezeket az országokat. Mind Vietnamban, mind a Balti-országokban (Észtország és Litvánia) a túlfűtött gazdaságok a bizonyítékok a krízis bekövetkeztére. A gyors növekedés külső egyensúlyhiányt és inflációt generált. Emellett a háztartások és a vállalkozások tetemes adósságot halmoztak fel külföldi devizában.
Vietnam (B besorolás mellett negatív megfigyelési lista) jelentős valutaválsággal néz szembe. Lettországban és Észtországban (mindkét ország besorolását A3-ról A4-re rontotta a Coface) a gazdasági tevékenység brutális visszaesése már elindult. A BRIC-országok eddig megúszták válságot, mert az élénk hazai kereslet és az egyensúlytalanságok hiánya miatt gazdaságuk továbbra is jó teljesítményre képes.
„A hitelkockázat emelkedik a sebezhető feltörekvő országokban” – állítja Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. „A dél-afrikai, a vietnami és a Balti-országok vállalkozásai a hatalmas mértékű egyensúlytalanságok (számottevő külkereskedelmi hiány, túlfűtött gazdaságok és gyorsuló infláció) fékező hatásai miatt szenvednek, amelyek a jelenlegi üzleti környezetben nem tarthatók fent tovább.”
Hazai állapot
A válság hatása alól természetesen Magyarország sem volt képes kivonni magát. Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint a legújabb minősítések roppant fontosak és hasznosak a magyar vállalkozások számára.
„Magyarországon évek óta romlik a fizetési morál, ezért is ajánlatos a kereskedelmi szerződés megkötése előtt tudni azt, hogy kivel állunk szóba – állítja az országigazgató. Mivel a vevőminősítés csupán pillanatnyi állapotot mutat, a gazdasági szereplők helyzete folyamatosan változhat. Ez nemcsak a belföldi értékesítésnél ajánlott, hanem az exporttevékenységet végzők körében érdemelne sokkal nagyobb figyelmet, ahol nem rendelkeznek azzal a piaci, és emberismerettel, aminek a birtokában elsajátíthatja a szükséges információkat. Minőségi különbség van egy kül- és egy belföldi vevő megismerése között. Ugyanis a helyi piacon mindig vannak piaci információk, piaci pletykák, ám egy német, francia, angol, olasz vagy spanyol vevő esetében általában nem sokat tudhat meg az eladó, így azt, hogy az adott céggel az elmúlt években volt-e fizetési probléma – mutat rá az exportkockázat lényegére Dercze. Érdemes-e szerződést kötni az adott szereplővel, mekkora szerepet játszik a saját hazája piacán. Az előzetes információ nehezebben hozzáférhető, de az esetleges nemfizetés estén a belföldi vevőket könnyebb kezelni, akár csak jogi úton, míg egy külföldi partnernél ez más jellegű problémákat vet fel. Ezért érdemes piacra lépés előtt körültekintően kereskedni a piac folyamatos ellenőrzése mellett.– hangsúlyozta Dercze Zoltán. Meglátása szerint tudatos követeléskezeléssel radikálisan csökkenthetik a cégek a nemfizetés elleni kitettségüket.
A cégek fizetési képessége egyértelműen romlott 2008 eleje óta – mondta Dercze Zoltán.. “A megerősített kockázatkövetésünknek köszönhetően továbbra is képesek vagyunk segítséget nyújtani ügyfeleinknek, miközben minimalizáljuk a válság hatásait üzletmenetünket érintően”.
Coface
Egyre lejjebb csúsznak a cégek
Válság: most jön még a durva rész
Recsegés, ropogás: szájról szájra terjed a válság
A hosszú fizetési határidőt sem tartják a cégek