Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben? Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Benézünk az alapkezelők fejébe - zsíros koncok spekulánsoknak
A befektetési stratégiákat bemutató cikksorozatunk első részében a benchmarkinggal foglalkozunk. Hogyan kereskednek az alapkezelők? Mi az, ami motiválja őket és miért más a gondolkodásmódjuk, mint egy magánbefektetőnek?
A befektetési stratégiákat bemutató cikksorozatunk első részében a benchmarkinggal foglalkozunk. Hogyan kereskednek az alapkezelők? Mi az, ami motiválja őket és miért más a gondolkodásmódjuk, mint egy magánbefektetőnek?
A benchmarking nehezen lefordítható kifejezés, esetünkben azt jelenti, hogy a befektetési alapkezelők, portfóliómenedzserek eredményét egy előre meghatározott viszonyítási alaphoz képest értékelik. Egy magyar részvénybefektetés esetén ez lehet a BUX index, egy amerikai kötvénybefektetőnél pedig például a 3 hónapos amerikai kincstárjegy hozama. Amennyiben a vagyonkezelő a benchmarknál jobb eredményt ér el, akkor jól teljesít, s ezt általában magas prémiummal jutalmazzák, ha viszont eredménye huzamosabb ideig elmarad a számára előírt benchmarktól, akkor előbb-utóbb elveszti állását.
Ebben a rendszerben az az érdekes, hogy a teljesítmény nem abszolút értékben számít, hanem viszonylagosan. Ha például a BUX index 40 százalékot esik, ám az ezt viszonyítási alapként használó "csak" 30 százalékot veszít értékéből, akkor a kezelő igen jól teljesített, hiszen gyakorlatilag megverte a piacot. Ám ha ugyanez az alapkezelő 50 százalékos pozitív hozamot ért el a kezelt vagyonon, miközben a "piac", a benchmark 60 százalékot emelkedett, akkor a pozitív hozam ellenére sem reménykedhet dicséretben. Ennek a furcsa rendszernek számos érdekes következménye van.
A fenti elvek szerint tevékenykedő vagyonkezelők nem szívesen térnek el a "benchmark"-tól. Ennek oka egyrészt az alulteljesítés veszélye, másrészt az, hogy nagy vagyonokat eltéríteni a benchmarktól komoly piaci mozgással jár. Ez hátrányos következményekkel járhat a teljesítményre vonatkozólag. Ezért e befektetők pozíciójukat mindig a benchmark-hoz viszonyítva értékelik.
Ha például a BUX-ban 30 százalék a Magyar Telekom súlya, portfóliójában viszont csak 25 százalékos súllyal szerepel a papír, akkor ezen csak akkor nyer, ha az adott részvény a piacnál gyengébb teljesítményt nyújt. Ebben az esetben a befektető számára lényegtelen az abszolút teljesítmény, csak az érdekli, hogy valamely papír a piachoz képest hogyan teljesít. Ha a Mol 20 százalékot emelkedik, ám a piac 40 százalékot, akkor az alapkezelők előbb-utóbb a részvény eladására kényszerülnek, hiszen annak piac egészétől elmaradó teljesítménye ront az általuk kezelt alapok teljesítményén.
Ez önmagát erősítő folyamatokat indíthat el, hiszen ha egy papír teljesítménye hosszú ideig elmarad a piactól, akkor egyre többen kénytelenek eladni, hogy az általuk kezelt alap teljesítménye jó maradjon, s ez előbb-utóbb újabb eladásokat von maga után. Emiatt a benchmarking felerősíti a folyamatokat a fundamentumoktól független kilengéseket előidézve.
A portfóliómenedzserek időtávja rövid, csupán a következő "bonus-fizetésig" tart. Addig kell ugyanis jobban teljesíteniük, mint az index, hisz jutalmukat ez alapján kapják (vagy nem kapják). Így háttérbe szorulnak azok, akik komoly, fundamentális, hosszú távú meggondolások alapján döntenek, előtérbe kerülnek viszont a rövid távú, úgynevezett momentumbefektetők.
Nagyon fontos, hogy a spekulánsok azt is megértsék, hogy a benchmark-alapú vagyonkezelők nem úgy döntenek, mint ők, vagyis nem azt nézik, hogy 1000 forinton olcsó-e a Magyar Telekom, hanem arról döntenek, hogy a Telekomot alulsúlyozzák-e, mert tartanak a távközlési szektortól, vagy esetleg túlsúlyozzák, mivel látnak a szektorban fantáziát. Ilyenkor addig folytatják az eladásokat vagy vételeket, amíg a portóflión belül a kívánt arányt el nem érték.
A benchmarking tehát a tőzsdéken a rövidtávú szemlélet kialakulását segíti elő, nagyobb ármozgásokat okozva. Ebből azonban a spekulánsok profitálhatnak, hiszen ha egy alap elhatározza, hogy a benchmarkhoz képest változtatat, akkor ezt ártól többé-kevésbé függetlenül véghez is viszi, s ez rövidebb távú trendeket idéz elő. A benchmarking következtében egyaránt kialakulhatnak abnormálisan alacsony vagy irreálisan magas árak, és a spekulánsok mindkettőt kihasználhatják.
A következő részben az átlagolásról olvashatnak: ez a stratégia esetenként hasznos, de általában veszélyes; kedvező átlagár kialakítására és így a veszteségek elkerülésére törekszik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Gyengült a forint szerdán a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
