
Emiatt a fogyasztás várhatóan még gyengébb lesz az idő haladtával, ennél fontosabb azonban az a hatás, amely a szolgáltatási inflációban, valamint az inflációs várakozásban valószínűsíthető, amelyek "egyelőre nincsenek összhangban az inflációs céllal".
A tanács legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról a jelenlegi 7,50 százalékra, amelyet hétfőn változatlanul hagyott. |
A londoni elemzői konszenzus korábban nem zárta ki, hogy a magyarországi jegybanki kamat már a jövő év közepére 6,50 százalékig süllyed.
A kamatdöntés előtt kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett nagy londoni házak jórészt egyenlő arányban voltak megosztottak annak előrejelzésében, hogy lesz-e kamatcsökkentés, vagy sem. Azok a londoni befektetési elemzők, akik nem vártak csökkentést - például a JP Morgan és a Goldman Sachs szakértői -, egyöntetűen azt jósolták, hogy az MNB pénzügypolitikai enyhítési ciklusa 2007 egészére befejeződött, vagyis decemberre sem várható kamatcsökkentés. A GS e várakozás indokai között megjósolta azt is, hogy a magyar jegybank emelni fogja inflációs előrejelzését.
Az előzetesen kamatcsökkentést jósló londoni házak közül a Merrill Lynch ugyanakkor azzal érvelt, hogy a magyar gazdaság a stagflációhoz közeli állapotban van, de ezen belül az infláció rövidebb távú probléma, mint a gyenge növekedés. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza - aki előzetesen szintén kamatcsökkentést várt - a Monetáris Tanács kamattartó döntése után azt mondta: az inflációs előrejelzés láttán nyilvánvaló, hogy mi vezérelte az MNB-t, ő azonban ennek ellenére "hibának" tartja a döntést.
Szavai szerint a belső adatokból egyértelműen az látszik, hogy a magyar gazdaságban "jelenleg semmi nem mozdul ... és ebben jövőre is nehéz fordulatot elképzelni". Dybula szerint a költségvetési politika várhatóan 2008-ban is visszafogó jellegű marad, és nem valószínű, hogy a külső piacok segítséget jelentenének, mert "az exportkereslet inkább csökkenni, semmint emelkedni fog".
Ha ebben a helyzetben a pénzügypolitika "szükségtelen mértékben" feszes marad, "honnan lesz majd növekedés", tette fel a kérdést a BNP Paribas térségi elemzője. Dybula szerint - a várható inflációs adatok alapján - február tűnik a legkorábbi lehetséges időpontnak a kamatcsökkentésre.
Jelentett az MNB: felér egy országértékeléssel
Elemző: Nem nagy meglepetés a kamatdöntés (hanganyag)
Egyedül nem megy: Simor a kormányra mutogat
MTI