Büdzsé: 150 milliárd kellene még, maradhatnak a válságadók

Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest szerint még nagyobb megszorító csomagra lenne szükség, ráadásul a kormány tervei alapján számított 750 milliárdos megtakarítás sem biztos, hogy összejön. Ilyen környezetben pedig maradnia kell a válságadóknak.

Az átalakítás előtti Költségvetési Tanács "utódjaként" önkéntes alapon működő a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) újabb technikai kivetítést készített az idei költségvetésről, illetve a már bejelentet intézkedések alapján felrajzolta a jövő évi büdzsé kontúrjait is - ez utóbbi részleteiről a kormány már bejelentett egy hivatalos tájékoztatót, ami elmaradt, legkorábban pénteken tudhatjuk meg a konkrétumokat.

900 milliárd kellene - "csak" 700 milliárd forint van meg eddig 

A KFIB számításai szerint idén 1,2%, jövőre pedig 2%-os lehet a gazdasági növekedés, ami még az NGM pesszimista prognózisát is alulmúlja. Érdemi inflációs nyomás híján tartható lesz a pénzromlás 3%-os jegybanki célja, az alapkamat jelenlegi szinten tartása mellett is. Ugyanakkor a tanulmány szerint az alappályán a költségvetési politika rendkívül laza, a GDP-arányos elsődleges egyenleg folyamatos és jelentős hiányt mutat. A nettó kamatkiadás a rövid lejáratú kamatok emelkedése nélkül is folyamatosan emelkedik.
A központi alrendszert jellemző pénzügyi folyamatokat a maastrichti egyenlegre átvezetve a hatályos konvergencia programhoz képest 2012-ben több mint 900, a későbbi években több mint 1400 milliárd forintos kiigazítás válik szükségessé. Márpedig a kormány várakozásai szerint a lassuló gazdasági növekedés miatt "csak" 750 milliárdos" csomagra lesz szükség a hiányszám tartásához.

Maradnia kell a válságadóknak

Az elemzés megjelenése után érkezett a hír: az Európai Bizottság a távközlési cégekre kivetett különadó visszavonására utasította Magyaroszágot - Matolcsy csomagja így még kevésbé lehet elegendő a hiánycél tartásához. Részletek >>

A szeptember 8-ig bejelentett intézkedéscsomag az szja rendszerben hatályos szuperbruttó 2012 elejétől hatályos kivezetése mellett 9 adóemelési intézkedést tartalmaz, amelyek együttes teljes hatása 2012-ben mintegy 700 milliárd forint, 2013-tól pedig mintegy 1200-1400 milliárd forint. Összességében elmondható, hogy önmagában még az itt feltételezett adóemelési csomag sem teremt lehetőséget a konvergencia program keretein belül a válságadók megszüntetésére a vizsgált időszakban.


Költségvetési pálya

2011 és 2015 között a külső bevételek GDP-arányos értéke a 2011-2013 időszakban közel 3 százalékponttal csökken az alappályán a tanulmány szerint. Ennek oka az szja-rendszerben a szuperbruttó fokozatos kivezetése, valamint a társasági adókulcs csökkentése. Ezek az intézkedések a várakozásokban feltételezésünk szerint ugyan már nem szerepelnek, de a jelenleg hatályos állapot (a Magyar Közlönyben megjelentek alapján) szerint még érvényesek. A jövedéki adóbevétel 2011. évi és a későbbi évekre kivetített értéke még nem tartalmazza a szeptember 8. után elfogadott adóemelés hatását.

A különböző alapokba (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) befolyó járulékbevételek 2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések átirányítása miatt jelentősen megugranak, utána viszont közelítően a bér- és keresettömeggel arányosan nőnek.

A biztosítotti nyugdíjjárulék előrejelzésekor a KFIB figyelembe vette, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradók 2012-től kezdve 8% nyugdíjjárulékot nem a költségvetésbe fognak befizetni. Bár a magánnyugdíjpénztári tagok csupán 3%-a maradt a pénztáraknál, a számítás során azt feltételezték a tanulmány szerzői, hogy „portfolió-arányosan” a járulékbevétel 10%-a esik ki az állami rendszerből, hiszen a maradók az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

A külső kiadások GDP-arányos értéke ugyanezen időszak alatt csak 1 százalékponttal csökken. Ebből a nyugdíjkiadások 0,3 százalékpontot magyaráznak, aminek oka, hogy a teljes kivetítési horizonton a GDP növekedési üteme elmarad a 3 százaléktól és ezért – a hatályos szabályozás értelmében – a nyugdíjindexálás mértéke csak az infláció.

A rokkant- és korhatár alatti nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások csökkenésével a kivetítés azonban nem számol. A családtámogatások GDP-arányos értéke csökken viszont két okból is. Egyrészt a támogatási mérték nominális értékét a törvény rögzíti, másrészt a születésszám az elmúlt egy-másfél évben mintegy 10 százalékkal csökkent a korábbi szinthez képest.

A passzív ellátások döntő részben a 2011 nyarán elfogadott szabályváltozások hatására 2011-hez képest közel 70 százalékkal (GDP-arányosan több mint 0,3 százalékponttal) csökkennek. A külső kiadások között enyhe emelkedést mutat az EU-befizetés mértéke.

A belső tételek 2011. évi alakulásának előrejelzése nem közgazdasági probléma, mivel a MÁV és a BKV adósságának korábban bejelentett, majd bizonytalanná nyilvánított átvállalása, továbbá a korábbi években PPP-konstrukcióban létrejött infrastruktúra-beruházások kivásárlása miatt a kormánynak igen széles, a GDP 1 százalékát meghaladó mozgástere van az egyenleg közvetlen megváltoztatására (ezeket a pénztári vagyonból tervezték eredetileg finanszírozni).

9 adóemelés, tovább változó szja - csomaghatások 

A KFIB megvizsgálta, milyen hatási lehetnek a költségvetési pályára a kormány által bejelentett intézkedések. Az adóemelések ugyanis vélhetően keresletcsökkenéssel járnak majd. Nézzük részletesen az egyes tételeket!

Drágább gázolaj

A gázolaj jövedéki adója 13 forinttal emelkedik, de a mezőgazdasági termelők és a fuvarozók teljes ellentételezést kapnak. A gázolaj-forgalmazásból származó jövedéki adó elvi összege 340 milliárd forint lenne, de ezt csökkenti a mezőgazdasági termelők nagyságrendileg 30 milliárdos és a fuvarozók nagyságrendileg 10 milliárdos visszatérítése. Ez alapján a nettó bevétel 300 milliárd forint. Ha a jövedéki adótétel 97 forintról 110 forintra emelkedik, akkor az elvi adóbevétel 340 milliárdról 385 milliárdra emelkedik. A mezőgazdasági termelők adó-visszatérítése arányosan növekszik 30 milliárdról, 35 milliárd forintra, viszont a fuvarozók visszatérítése a literenkénti korábbi 6,5 forintról annak háromszorosára, 19,5 forintra emelkedik, tehát a visszatérítés értéke is 10 milliárdról 30 milliárdra nő. A nettó bevétel ennek eredményeképpen 320 milliárd forint,vagyis az adóbevétel nettó növekménye statikus közelítésben 20 milliárd forint.

Elfüstölt milliárdok

A cigaretta effektív jövedéki adója - az ezer darabonkénti és a százalékos megfelelő mértékű emelésének hatására – összességében ezer szálanként 2012-re átlagosan 2500 forinttal, 2013-tól 3600 forinttal emelkedik. A nagyságrendileg 14 milliárd szál éves forgalommal számolva ez 35 milliárd forint, míg 2013-tól 50 milliárd forint. A keresletcsökkentő hatás 40 százalékos rugalmassággal számolva 2012-ben 9,3 milliárd forint, 2013-bn pedig 13,4 milliárd forint.

Stampedliben az igazság?

Az alkoholtermékek jövedéki adója 50 százalékkal emelkedik. Mivel az ebből befolyó adó összege nagyságrendileg 40 milliárd forint, az 50 százalékos emelés 20 milliárd forint bevételi többletet eredményez statikus közelítésben. Mivel az alkoholtermékek esetében a kereslet árrugalmassága 70 százalék, ezért az adóemelés miatt bekövetkező 10 százalékos áremelkedés 7 százalék kereslet csökkenést és ezáltal 2,7 milliárd forint adókiesést okoz.

Európa csúcs: 27%-os áfa

A lakosság vásárolt fogyasztásából mintegy 82 százalékot fordít a legfelső adókulcsba tartozó termékekre. Ezen termékek esetében az intézkedés hatására az implicit adókulcs 20 százalékról 21,26 százalékra emelkedik. A teljes fogyasztói kosárra vetítve ez 1 százalékpont mértékű elvi átlagkulcs emelkedést jelent. A háztartások fogyasztását terhelő áfa összege nagyságrendileg 2300 milliárd forint, tehát a statikus hatás 130 milliárd forint. A lakossági beruházást terhelő áfa összege nagyságrendileg 220 milliárd forint, viszont ez teljes egészében a 25 százalékos kulcs alá tartozik, tehát a statikus hatás 14 milliárd forint. A becsült statikus hatás összesen tehát 2012-ben 144 milliárd forint a KFIB szerint.

Viszlát adójóváírás, viszlát szuperbruttó!

Az alkalmazotti adójóváírás intézménye 2011-ben nagyságrendileg 360 milliárd forinttal csökkenti az állam személyi jövedelemadó bevételeit. Ez az összeg érdemben nem növekszik a bruttó bérek emelkedésének hatására, mivel a közel azonos mértékben emeli az összeget a jóváírási sáv alsó (emelkedő) szakaszán lévők kedvezményének nominális emelkedése és csökkenti a felső szakaszon lévők kedvezményének nominális csökkenése. Ennek megfelelően a teljes horizonton nominálisan változatlan szinten tartjuk a megszüntetés közvetlen hatását. Az szja-rendszerben a szuperbruttó teljes kivezetése egy lépésben 2012-től (mivel 2013-tól már az alappálya szerint is megszűnik a szuperbruttó, ezért csak 2012-re kell hatást becsülni).

Társasági adó, járulékok és különadók

Jogszabályi szöveg hiányában a pénzügyi szolgáltatók és az ágazati külön adók mértékét változatlan nominális szinten tartja fent a KGIB számítási modellje az egész időszakban (az eredeti elképzelések szerint ezek az adónemek 2013.ig maradnának fent). A pénzügyi szervezetek különadójának a költségvetési törvényben tervezett értéke 187 milliárd forint, míg a többi ágazat különadója 161 milliárd forint. A válságadók beszedése természetesen csökkenti a társasági nyereségadó alapját. Mivel az alappályán a társasági adókulcs 2012-ben még 19 százalék, 2013-tól viszont már csak 10 százalék, ezért az ennek megfelelő közvetlen kereszthatásokkal is számolnunk kell.

A társasági adókulcs visszaemelése 19 százalékra az 500 millió forint feletti nyereségre - a Költségvetési tanács 2010-ben készített hatásvizsgálatát felhasználva, de a makrogazdasági folyamatok megváltozását figyelembe véve - statikus hatás tekintetében 2013-ban 116 milliárd forintot eredményezhet.

A 2012. évi összes járulékbevétel az alappálya szerint 3500 milliárd forint. Mivel ez 27 százalékos munkáltatói és 16,7 százalékos2 munkavállalói, tehát összesen 43,7 százalékos járulékkulcs alapján adódik, ezért az 1 százalékpontos kulcsváltozás 80 milliárd forint bevételváltozást okoz – munkapiaci viselkedési hatásoktól eltekintve.

Minimálbér

Az egyéni vállalkozók statisztikai létszáma 2009-ben mintegy 370 ezer fő volt. A minimálbért érintő szabályváltozás teljes effektivitását és a 78 ezer forint/hó minimálbér változatlanságát feltételezve a 17,5%-os  összesített járulékot havonta nem 78 ezer, hanem 117 ezer forint után kell fizetniük. A szabályváltozás statikus hatása így 30,3 milliárd forint.

Összesítve A közvetlen hatások összege 2012-ben mintegy 700 milliárd forint, a későbbi években viszont eléri az 1200 milliárd forintot. A kormány jelenleg 750 milliárdos megszorítással számol, a gazdasági növekedés lassulásával azonban ez is kevés lehet.

Privátbankár - Zsiborás Gergő