Réthelyi Miklós az MTI-nek beszámolt arról, hogy a tanácskozáson ismertette, milyen új feltételrendszerrel történik Magyarországon a segélyek átszervezése. Kiemelte, hogy lényeges változásokat hozott az iskolai segélyezésnek a gyerekek iskolába járásához kötése: jelenleg sokkal kevesebb a hiányzó az iskolákban, mint korábban. "Kialakult a rend, s azok a gyerekek, akik jelen van az iskolában, remélhetőleg tanulnak is, és ők később a tudásukkal tudnak enyhíteni az esetleges elhelyezkedési gondjaikon" - hangsúlyozta a miniszter.
A családtámogatás külön útra tereléséről, azaz a szociális segélyektől való elválasztásáról is beszélt felszólalásában a miniszter. Ennek célja, hogy a különböző helyekről kapott segélyek összege ne haladjon meg egy olyan szintet, hogy emiatt ne lenne érdemes munkába állni. Az MTI kérdésére a miniszter elmondta: a felszólalásokból az derült ki, hogy Nagy-Britanniában történtek a magyar politikához hasonló lépesek a segélyek és a munkajövedelem megfelelő arányba hozására, annak érdekében, "hogy akik hátrányos helyzetben vannak, ne azt figyeljék, hogy mit nem tudnak csinálni, hanem azt, hogy mit tudnak csinálni".
Olyan munkahelyeket kell teremteni, hogy a hátrányos helyzetben lévők munkával tudják megkeresni a fenntartásuknak egy jelentős részét - hívta fel a figyelmet Réthelyi. A megbeszélés arra is rávilágított a miniszter szerint, hogy egyidejűleg nagyon sok szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy olyan lépéssorozattal lehessen biztosítani a rászorulók segélyezését, amely nem megy a költségvetés kárára.
Réthelyi Miklós kifejtette: a nagy munkanélküliséggel küzdő országokban a munkalehetőségek biztosításával kell a még munkaképes korban lévő emberek számára ösztönözni az életstratégia-váltást azért, hogy a gyerekek azt lássák reggel, hogy a szüleik felkelnek és munkába mennek. A többgenerációs munkanélküliségben élő családok tagjainak kiemelésében már az oktatásnak is részt kell vennie - tette hozzá a miniszter.
MTI