Cséfalvay Zoltán, az NGM stratégiai államtitkára szerint egyetlen bank sem hagyja el Magyarországot, mert a következő időszak növekedési potenciálja a keleti régióban van A kormány nem retten meg a forinthoz képest erős eurótól, bár nem is örül neki. Az európai gazdaság mély válságban van, ennek eredménye a devizapiaci árfolyamok alakulása – véli Cséfalvay Zoltán. A költségvetésben meglévő 300 milliárd forintos Országvédelmi Alap elegendő a gyenge forintból fakadó költségnövekedés fedezetére. Bár ez az árfolyam elvileg megkönnyíti az exportot, ám az árfolyamnyereségnek köszönhető kiviteli többlet nem a versenyképesség jele. A költségvetés tervezésénél figyelembe vett 268 forintos árfolyamhoz közeli euró lenne ideális, de a 270 forint körüli árfolyam mellett az árfolyam-stabilitás is fontos szempont.
A kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami Cséfalvay Zoltán szerint egy óvatos, konzervatív becslés. Az említett export erősen kötődik a német gazdasághoz, amely jelenleg ugyan lassul, de legalább a német gazdaság a legerősebb a régióban, és a külföldi befektetések egyharmadát a németek adják.
A fogyasztásnövekedés ugyan kicsi, 0,1-0,2 százalék, de ha nem történt volna meg a reálhozamok kifizetése vagy az adóváltozás, akkor csökkent volna a fogyasztás. A devizahiteleseknél az így megszerzett forrás ráadásul elillant az árfolyamváltozások miatt, Cséfalvay szerint ezért nem jelenik meg a fogyasztásban. Ezzel együtt mintegy 500 milliárd forint maradt az adózóknál.
Fotó: kormany.hu
A járulékcsökkentés direkt módon hat a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra. Ám még az ellenzéki pártok is csak 3 százalékpontos csökkentést javasolnak, ami viszont nem érzékelhető mennyiség a cégek számára, miközben ennek a költsége eléri a 100 milliárd forintot. Korábban a Fidesz is javasolt tb-járulék-csökkentést, de akkor lehetőséget látott akár 10 százalékos mérséklésre is. Cséfalvay szerint a jelenlegi elhúzodó válságkörnyezetben környezetben sokkal hatásosabb volt az szja-kulcshoz hozzányúlni, semmint a járulékcsökkentéshez folyamodni, ami inkább egy növekvő gazdaságban működik jól.
Minden országban, ahol bevezették az egységes adókulcsot, jelentős növekedés fakadt ebből az intézkedésből. Észtországban például az egységes adókulcs 1994-es bevezetése után két évvel az egy főre jutó GDP még mindig csak 35 százaléka volt az unió átlagának, miközben Magyarországon 49 százalék. Tíz évvel később az észtek már 65 százaléknál tartanak, míg Magyarország csak 64 százaknál.
Az államtitkár nem ért egyet azzal az elemzői véleménnyel, hogy Magyarországnak szüksége lenne készenléti IMF-hitelre, hiszen a hitelminősítők által figyelt mutatók közül jelentősen csökkent az államadósság, stabil a növekedés, és 3 százalék alatt van az államháztartási hiány, miközben a nagy szerkezeti reformok is elindultak.
Cséfalvay Zoltán beszélt arról is, a kormány nem kötelezhette a bankokat, hogy forintban refinanszírozzanak a végtörlesztésnél. Minderről annak kapcsán nyilatkozott, hogy a bankok megkezdték drágítani a forinthitel-konstrukciókat, így nem indult be a verseny azokért az ügyfelekért, akik hitelből szeretnének végtörleszteni. Az, hogy mit lépnek az adósok és a bankok, a következő hónapokban derül ki. Más kérdés, hogy ha a bankok kartellre léptek, akkor az piacellenes intézkedés, véli Cséfalvay. (Rogán Antal fideszes képviselő már vizsgálatot kezdeményezett annak kiderítésére, hogy összebeszélnek-e a bankok). Az államtitkár szerint egyetlen bank sem fogja elhagyni Magyarországot, miután a válságból való kilábaláshoz csak keletről számíthatnak kellő növekedésre.
A lakásépítések tervezett állami támogatásáról Cséfalvay Zoltán egyelőre nem tudott részleteket mondani, mert folyik az egyeztetés a javaslatról. Arra azonban lehet számítani, hogy a jövő évtől az eddigieknél nagyobb szerepet fog vállalni az állam a lakásépítések területén, de ez nem veszélyeztetheti a költségvetés stabilitását.
A devizahitelesek problémájáról azt mondta, októbertől a bedőlt devizahitelesek lakásainak legfeljebb 2 százalékát lehet elárverezni. A Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvény hamarosan a parlament elé kerül. Ez elsősorban a szociálisan nehéz helyzetbe kerültekre koncentrál. A 90 napos hátralékon túl lévő mintegy 100 ezer háztartás többsége egyébként ügynökön keresztül jutott annak idején a devizahitelhez. 2014 végéig az eszközkezelő mintegy 5 ezer lakás építésére vállalkozhat.
A minimálbér jelentős emelése kétségtelenül nyomást gyakorol majd a bérekre, de a kormány azt tűzte ki célul, hogy a 16 százalékos egykulcsos adó miatt senkit ne érjen veszteség, ehhez szükséges a minimálbéremelés. A forráskiesést ráadásul ellensúlyozza a társasági adó mérséklése 19-ről 10 százalékra, ami mintegy 140 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
A Gazdasági Rádióban elhagzott interjút itt hallgathatja meg >>
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
