Csótány a szobában, tönkrevágott szőnyeg - na és?

Nyilván ebben bíznak maguk a fogyasztóvédők is, tehát a nyilvános feketelista, a reklamációk és a békéltető testületeknél hozott döntések ismertetése eléggé elrettentő. Ami miatt mégis kissé szkeptikus vagyok, az az ügyek leírásában szereplő néhány visszatérő mondat. Például, hogy a békéltetésen a gazdálkodó szervezet képviselője nem jelent meg. Vagyis az esetek jelentős részében azok, akik bizonyíthatóan kiszúrtak valakivel, netán kifejezetten törvénytelenül jártak el, nem óhajtják vállalni ezért a felelősséget.

A másik nem túl bíztató mondat így hangzik: a határozat ajánlás jellegű, ellene fellebbezésnek helye nincs. Vagyis az elkövető a békéltetés nyomán nem kell, hogy kötelezően helyrehozza, amit elkövetett. Igaz, ha füle botját sem mozdítja, azt kockáztatja, hogy igazi bíróság elé kerül, és ha már a békéltetésen megállapították a felelősségét, feltehetően ez így lesz majd a tárgyaláson is. De hát arról is sűrűn hallani sajnos, hogy az ilyen vitás ügyekben sokszor a bírósági ítélet sem elég, hogy a fogyasztót végre jogosan kárpótolják.

A feketelista a kiszolgáltatottságunk elleni harc egyik eszköze, egyben sajnos kiszolgáltatottságunk ékes bizonyítéka. Abban bízhatunk, amit a civil fogyasztóvédelem egyik vezetője mondott a minap a Gazdasági Rádióban: a helyzet annyira rossz, hogy a politikusok felismerték, ha komolyan lépnek a fogyasztók érdekében, az jelentősen emeli az általános közérzetet. Vagyis több pénzt és eszközt kell juttatniuk a fogyasztóvédelemnek, különben a fogyasztók ellenük, a politikusok ellen is reklamálnak, és annak is lesz következménye, nem a békéltetésen, hanem a választásokon.

Márványi Péter jegyzete

Korábbi jegyzetek:
Tépje ki a falból a konnektort!
Filmgyártás: a piaci paci túloldalán
Vízöntő, tűzoltó, vadakat terelő juhász
Romániai magyar dilemma: politika, nagyban
Csak a kacsa - rémhírek reformügyben
Szemét-ügy: nemzeti bálák, nemzeti kupacok
Bokros, Molnár, a közellenség
Civilek civilek ellen: sehogy sem jó az M0-ás?