Danke, Németország!
Az euróövezetben az első negyedévben 0,7 százalékkal volt nagyobb az összesített GDP, mint a tavalyi utolsó negyedévben, és 2,2 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben, jelentették az EU statisztikai hivatalában előzetes becslésként.
Az elemzők 0,5 százalékos negyedéven belüli, és 1,9 százalékos éves növekedést vártak. A vártnál nagyobb átlag főleg a beruházásokkal támogatott, az első negyedévek történetében 12 éve leggyorsabb német fejlődésnek köszönhető. Németország gazdasági növekedése, éves összehasonlításban, 2,6 százalékra ugrott a tavalyi utolsó negyedévi 1,8 százalékról. Franciaország teljesítménye 2,2 százalékos éves növekedéssel szinten maradt a tavalyi utolsó negyedhez képest.
A tavalyi utolsó negyedévben 0,4 százalékos volt a negyedéves, és szintén 2,2 százalékos az éves GDP-növekedés az euróövezetben.
Az Európai Bizottság az április végén megjelent tavaszi előrejelzésében 1,7 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését az euróövezet számára a februárban jósolt 1,8 százalékról. Elemzők most óvatosan úgy vélik: az első negyedévi adatok ugyan váratlanul jók, az éves növekedési ütem szinten maradt a tavalyi utolsó negyedhez képest azáltal, hogy a negyedéven belül ütem gyorsult, de be kell számítani az enyhe telet, amely nem szezonszerűen segítette a beruházási-építőipari tevékenységet, miközben a lakossági fogyasztás az euróövezet átlagában továbbra is renyhe. Ezért egész évre a legtöbb elemző ezentúl is a növekedés lanyhulására számít, nem utolsó sorban a fő exportpiacok szűkülése, a kőolaj és a nyersanyagok magas ára és az euró erőssége miatt.
Tavaly 2,6 százalékkal, tavalyelőtt 2,8 százalékkal - hatéves rekord ütemben - bővült az euróövezeti GDP.
Az egész EU átlagos gazdasági növekedése éves összehasonlításban 2,4 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 2,5 százalékról. Ezt is alapjában a német "ugrás" segítette, miközben távolabbi végeken meredek visszaesés volt: a már beérkezett adatok szerint Lettországban a GDP-növekedés, éves összehasonlításban, 3,6 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 8,1 százalékról, Litvániában 6,2 százalékra 8,5 százalékról, Észtországban 0,4 százalékra 4,8 százalékról, Szlovákiában 8,7 százalékra 14,3 százalékról.
Az euróövezetben áprilisban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly áprilisban, jelentették az EU statisztikai hivatalában szintén csütörtökön végleges becslésként, megerősítve az április 30-án közölt előzetes becslést. Korábban az elemzők 3,4 százalékos tizenkét havi inflációt vártak áprilisról. Márciusban 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.
Az infláció áprilisi lassulását előre jelezte, hogy Németországban áprilisban 2,6 százalékra esett a tizenkét havi infláció EU-szabvány szerint számolva a márciusi 3,3 százalékról, egyszeri okból: a húsvéti ünnepek után zuhanásszerűen csökkentek a társasutazások árai. Így az euróövezeti adatból sem lehet arra következtetni, hogy az infláció lassulása máris irányzatszerű lenne, és mivel az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, továbbra sem lehet kamatcsökkentésre számítani a gazdaság megsegítése végett. Az EKB a legújabb kamatdöntésével, múlt csütörtökön ismét változatlanul hagyta alapkamatát.
Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, tavaly szeptember óta mindvégig 2 százalék fölött.
Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció áprilisban, tizenkét hónapra számolva, 1,6 százalékra lassult a márciusi 2,0 százalékról, ismét elmaradva az EKB tűrésküszöbétől. Februárban 1,8 százalékos volt a maginfláció tizenkét hónapra.
Áprilisban az euróövezetben az üzemanyagok 12 százalékkal, a tej- és a tejtermékek 14,4 százalékkal, az élelmiszerek összességükben 6 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel azelőtt, a gáz 7,5 százalékkal drágult, az információs technológiai berendezések viszont 13,8 százalékkal olcsóbbodtak.
Az egész EU-ban áprilisban átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly áprilisban. Márciusban 3,8 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció az EU átlagában.
A leggyorsabb inflációjú országok élbolyából most már kiesett Magyarország: az első három helyezett áprilisban Lettország, Bulgária és Litvánia volt, rendre 17,4 százalékos, 13,4 százalékos és 11,9 százalékos tizenkét havi inflációval.
Felszisszent London az inflációnk láttán
A fogyasztási cikkek lehúzták az ipari termelést
Kerülik az adócsökkentést az eurós országok
Jó időre befagyhat a 4 százalékos EKB-kamat
Az elemzők 0,5 százalékos negyedéven belüli, és 1,9 százalékos éves növekedést vártak. A vártnál nagyobb átlag főleg a beruházásokkal támogatott, az első negyedévek történetében 12 éve leggyorsabb német fejlődésnek köszönhető. Németország gazdasági növekedése, éves összehasonlításban, 2,6 százalékra ugrott a tavalyi utolsó negyedévi 1,8 százalékról. Franciaország teljesítménye 2,2 százalékos éves növekedéssel szinten maradt a tavalyi utolsó negyedhez képest.
A tavalyi utolsó negyedévben 0,4 százalékos volt a negyedéves, és szintén 2,2 százalékos az éves GDP-növekedés az euróövezetben.
Az Európai Bizottság az április végén megjelent tavaszi előrejelzésében 1,7 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését az euróövezet számára a februárban jósolt 1,8 százalékról. Elemzők most óvatosan úgy vélik: az első negyedévi adatok ugyan váratlanul jók, az éves növekedési ütem szinten maradt a tavalyi utolsó negyedhez képest azáltal, hogy a negyedéven belül ütem gyorsult, de be kell számítani az enyhe telet, amely nem szezonszerűen segítette a beruházási-építőipari tevékenységet, miközben a lakossági fogyasztás az euróövezet átlagában továbbra is renyhe. Ezért egész évre a legtöbb elemző ezentúl is a növekedés lanyhulására számít, nem utolsó sorban a fő exportpiacok szűkülése, a kőolaj és a nyersanyagok magas ára és az euró erőssége miatt.
Tavaly 2,6 százalékkal, tavalyelőtt 2,8 százalékkal - hatéves rekord ütemben - bővült az euróövezeti GDP.
Az egész EU átlagos gazdasági növekedése éves összehasonlításban 2,4 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 2,5 százalékról. Ezt is alapjában a német "ugrás" segítette, miközben távolabbi végeken meredek visszaesés volt: a már beérkezett adatok szerint Lettországban a GDP-növekedés, éves összehasonlításban, 3,6 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 8,1 százalékról, Litvániában 6,2 százalékra 8,5 százalékról, Észtországban 0,4 százalékra 4,8 százalékról, Szlovákiában 8,7 százalékra 14,3 százalékról.
Az euróövezetben áprilisban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly áprilisban, jelentették az EU statisztikai hivatalában szintén csütörtökön végleges becslésként, megerősítve az április 30-án közölt előzetes becslést. Korábban az elemzők 3,4 százalékos tizenkét havi inflációt vártak áprilisról. Márciusban 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.
Az infláció áprilisi lassulását előre jelezte, hogy Németországban áprilisban 2,6 százalékra esett a tizenkét havi infláció EU-szabvány szerint számolva a márciusi 3,3 százalékról, egyszeri okból: a húsvéti ünnepek után zuhanásszerűen csökkentek a társasutazások árai. Így az euróövezeti adatból sem lehet arra következtetni, hogy az infláció lassulása máris irányzatszerű lenne, és mivel az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, továbbra sem lehet kamatcsökkentésre számítani a gazdaság megsegítése végett. Az EKB a legújabb kamatdöntésével, múlt csütörtökön ismét változatlanul hagyta alapkamatát.
Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, tavaly szeptember óta mindvégig 2 százalék fölött.
Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció áprilisban, tizenkét hónapra számolva, 1,6 százalékra lassult a márciusi 2,0 százalékról, ismét elmaradva az EKB tűrésküszöbétől. Februárban 1,8 százalékos volt a maginfláció tizenkét hónapra.
Áprilisban az euróövezetben az üzemanyagok 12 százalékkal, a tej- és a tejtermékek 14,4 százalékkal, az élelmiszerek összességükben 6 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel azelőtt, a gáz 7,5 százalékkal drágult, az információs technológiai berendezések viszont 13,8 százalékkal olcsóbbodtak.
Az egész EU-ban áprilisban átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly áprilisban. Márciusban 3,8 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció az EU átlagában.
A leggyorsabb inflációjú országok élbolyából most már kiesett Magyarország: az első három helyezett áprilisban Lettország, Bulgária és Litvánia volt, rendre 17,4 százalékos, 13,4 százalékos és 11,9 százalékos tizenkét havi inflációval.
Felszisszent London az inflációnk láttán
A fogyasztási cikkek lehúzták az ipari termelést
Kerülik az adócsökkentést az eurós országok
Jó időre befagyhat a 4 százalékos EKB-kamat
MTI
Indul a téli menetrend Ferihegyen. 
